Tisztázandó kérdések Brüsszellel

Ugyanis a korábbi információk alapján a támogatási rendszer irányítási és kontrollmechanizmusának ellenőrzése kapcsán nemrég a teljes, 2014–2020 közötti ciklus támogatásának felfüggesztését sem zárták ki a problémák mélysége miatt a szakértők. Csepreghy az EB számára is elfogadható magyar javaslatokról beszélt a gazdasági napilapnak. Az EB – a többi között – a kormány indoklására volt kíváncsi az ötvenszázalékos szállítói előleg bevezetéséről. A magyar álláspont szerint ez a „reális helyzetértékelésből fakadó kényszer”. Magyarországon már nem hitelezési válság van, hanem a cégeknek van tőkeproblémájuk – érvelt Csepreghy amellett, hogy a pályázatok nyertesei a szerződés aláírása után nyomban megkapják a támogatás felét a büdzséből. Az EB számára készülő írásbeli válaszban rögzítik majd, hogy az ötven százalék mellett kitart a kormány, amely kész arra, hogy a visszaélések megakadályozására szigorúbb szankciókat vezessen be. (A jelenlegi szabályok szerint az előleg visszafizetése, végső esetben az adószám elvesztése lehet a büntetés.) Mindazonáltal a magyar kormány nem brüsszeli pénzből szándékozik előleget utalni, ezt a hazai költségvetés vállalja, így az előleg mértéke nem érinti az EB-t. Lapunk is beszámolt arról, hogy már megérkezett Brüsszelből az aszfaltügy miatt visszatartott százhetvenhatmilliárd forint.