Kevés a lehetőség idehaza távmunkára, azonban tisztán ez a foglalkoztatási forma csak néhány területen éri meg a munkavállalónak. Ennél jellemzőbb és néhol már alkalmazott módszer a rugalmasságra, ha a feladatokat heti egy-két nap otthonról is el lehet látni – mondta lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő, a Gerilla Önéletrajz Műhely főtanácsadója.
„Akad már példa olyanra, hogy valaki heti egy-két nap otthonról dolgozhat” (Fotó: Katona László)
A skandináv államokban ma már a nők több mint felét valamilyen atipikus módon foglalkoztatják, de az európai átlag is jóval magasabb, mint a magyar 8–9 százalék. Az Egyesült Államokban létezik olyan cég is, amelyik azért vásárolt fel IT-vállalatokat, hogy azok alkalmazottait elbocsáthassa, a munkát pedig távmunkába szervezze ki, azonban ezeket a munkavállalóit nem alkalmazottként foglalkoztatja.
A magyarországi viszonylatokat nézve sokakban felmerül a távmunka igénye, hiszen a belváros – a lakhatást illetően – megdrágult, sokan vannak, akiknek kijjebb kellett költözniük, vagy vidéken élnek és nem váltanának lakóhelyet, azonban kevés munkáltató ajánl ilyen lehetőséget – fejtette ki lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő, a Gerilla Önéletrajz Műhely főtanácsadója. Hozzátette, az agglomerációban élők és a 45 év alattiak igényelnék inkább az ilyen lehetőséget, akiknek legalább egy órába telik eljutniuk az irodáig. Budapesten inkább az jellemző, hogy közelebbi munkahelyre váltanak az érintettek.
Arról is beszélt, hogy sokkal inkább a cégvezetők, felsővezetők azok, akik igencsak vonakodva és csak igen indokolt esetben hajlandók engedélyezni a távmunkát, azonban multinacionális cégeknél már akad példa arra, hogy heti egy vagy akár két nap otthoni munkát engedélyezzenek. Noha az otthoni munkaállomás kialakításának vannak feltételei – ilyen a helyiségben a természetes fény megléte, minimálisan előírt négyzetméterszám, földelt elektromos hálózat –, Baráth András azt mondta: idehaza zömmel csak magát a kiadott feladat teljesítését ellenőrzik a cégek. Kapcsolódó blogbejegyzésében összefoglalóan úgy fogalmazott: ezek a nem teljes állású és nem irodához kötött pozíciók Magyarországon többnyire személyre szólnak, alapvetően a meglévő, képzett szakemberek megtartására vagy a munkába való visszatérésére szolgálnak.
Munkakörökre vonatkozó kérdésünkre azt mondta, az IT-állások egy részénél, az online marketing esetében, az adminisztratív – például webshop-üzemeltető/-feltöltő pozíciók, illetve az ügynöki-értékesítői állások esetében itthon is érdemes számolni a távmunka lehetőségével. Gondolatait azzal zárta, hogy ezek a pozíciók általában nem alkalmazotti státuszt jelentenek, és szigorúbb is lehet a kontroll, mint a hagyományos foglalkoztatás esetében, ami ronthat a teljes távfoglalkoztatás népszerűségén. Azonban a cégeknek szerinte érdemes volna nyitniuk a már előbb említett rugalmas megoldások felé.
