Nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak és sekély csatornák váltakoznak a Tisza-tavon. A régi nevén Kiskörei-víztároló vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A térség madárrezervátuma azonban védett terület, így csak vezetővel látogatható.
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava és legkiterjedtebb mesterséges állóvize a Tiszán, az Alföld északi részén. A tónak mára kialakult az ökológiája, és 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO-világörökség része. Hajdan, 1973-ban a kiskörei erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása érdekében építették. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be. Ma a területe 127 négyzetkilométer, hossza 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. A szigetek összesített területe 43 négyzetkilométer.
A feltöltést követően a tavat a magyar turisták kezdték látogatni, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A víz környékén beindult a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve a motoros vízi sportokat is.
Kunok és legendák
Kunhegyesen ezen a hétvégén is lesz Mihály-napi sokadalom, kerékpárversennyel
Egykor az Alföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára alig maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki e látványos építményeket jobb teljesítményükkel, majd egy 1962-es, a kisipar megszüntetését célzó rendelet nyomán valamennyi szélmalmunk leállt. Alföldünkön már csak húsz műemléki védelem alatt álló szélmalom található, amelyek közül a térség egyik legszebb példánya az 1859-ben épült kunhegyesi Komlóssy-féle szélmalom. Ez a malom sok alföldi társához hasonlóan holland típusú: tetőzete, szélvitorlái a széliránynak megfelelően forgathatók. Az épület vályogszerkezetű, téglaköpeny falas, benne három pár kő őrölt. 1970 óta műemlék, 2005-ben újították fel.
Színes élményt nyújt a látogató számára a Kunkapitány ház módos gazdaháza is, amelyet hatalmas udvarral és melléképületekkel az 1880-as években nemzetes Csávás Péter épített. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814–1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helyiségei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak. Mindezek mellett ritka szép látvány Párdy Mihály összegyűjtött ásvány- és csigagyűjteménye is a Kossuth utca 55. szám alatt, a régi patika épületében.
Kunhegyes ezen a hétvégén, szeptember 23–24-én Mihály-napi sokadalommal várja a látogatókat kulturális programokkal, főző- és sportversenyekkel, valamint az Értékek Utcájával. A programok között szerepel Görbe szó címmel Berecz András ének- és mesemondó, Kunhegyes Város Díszpolgárának műsora, főző-, kerékpár- és futóverseny, térzene és postagalamb-röptetés, továbbá íjász-, népijáték-bemutató, valamint viselettörténeti kiállítás.
Halak, horgászok paradicsoma
Az iskola kezdete véget vet a nyári tömegnek, sok horgász számára ekkor kezdődik az igazi szezon. A lassan hűlő vízben a halak még jól esznek, sőt vannak halfajok, amelyek főszezonja is erre az időszakra tehető. A szeptember sokszor még a nyarat idézi, a nyárra jellemző helyeken, a nyárra jellemző módszerekkel lehet megfogni a halat, de az éjszakák már hűvösebbek, és az esti-éjszakai, tározói halszeletes süllőzés egyre javuló eredményei is az őszi szezon kezdetét jelzik. Októberre a tározótér vízi növényei lassan elhervadnak, lesüllyednek a fenékre, és megkezdődik a csukaszezon, és ha tiszta a víz, a Tisza kövezésein és akadóin ilyenkor már jól fogható a süllő is. Október végén megkezdődik a tározó téli üzemvízszintjének a beállítása is, a vízeresztés. A balin az elsők között érzi meg az apadást, és szintén a Tisza vizében keres menedéket. Novemberben az igazán kitartó pontyozók még etetnek a folyón, és a tározóról levonulók közül jó néhányat megfognak.
A folyamatos ökológiai kapcsolatot a Tisza-tó és az olykor tíz méterrel is alacsonyabb vízszintű Tisza folyó között az 1371 méter hosszú, tájba illesztett mesterséges patak, a hallépcső biztosítja. A Kiskörei Vízlépcsőn az 1970-es években épült a vasbeton zsilip, amely Európa máig leghosszabb hallépcsője. A Komplex Tisza-tó projekt keretében épült meg, s feladata a folyami vízlépcső megkerülésével a halaknak a folyamatos átjárhatóság biztosítása a Tisza-tó és az alsó folyószakasz között. A hallépcső hamar közkedvelt lett a látogatók körében, a helyszínen folyamatosan fogadnak diákokat, nyugdíjascsoportokat, laikusokat és szakmabelieket. A speciális építményben kialakítottak egy olyan helyiséget is, ahol két nagy ablakon lehet megfigyelni az átúszó halakat, az alsón a fenékközelben vonulókat, a másikon a vízfelszín közelében úszókat. Halászati szakemberek, biológusok figyelik, milyen halak veszik igénybe a hallépcsőt. Eddig a Tisza több mint ötven halfajából huszonnégyet regisztráltak.
Poroszlón 2012-ben nyílt meg a Tisza-tavi Ökocentrum, amely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont főépülete kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 ezer literes akváriumrendszer a legnagyobb édesvizű akvárium Európában. A főépületet héthektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.
Az igazi kalandok szigete
A Kalandszigetet nyáron birtokukba veszik a gyerekek, de a szüleik sem unatkoznak
A Kalandszigeten mászótorony és kilátó, a 140 akadályból álló kalandpályarendszer, a háromszáz és négyszáz méter hosszú óriás csúszópályák gyerekeknek és felnőtteknek is egyaránt izgalmas és vidám időtöltést kínálnak. A területen a gyaloglást, kocogást és futást kedvelők számára is akad sportolási lehetőség.
A Tisza-tavi Vízi Sétány üzemeltetését kilenc év után a Hortobágyi Nemzeti Park vette át, így ebben az évben néhány plusz látnivaló is bekerült az útvonalba. A tanösvényen egy 1500 méter hosszú pallóúton sétálva nyerhet betekintést a látogató a Tisza-tó növény- és állatvilágába, amely a nemzeti parkkal szerződött kikötőkből csónaktúra formájában közelíthető meg. Ma már a tó korábban megközelíthetetlen, vadregényes területére is el lehet jutni a pallóúton, ahol végig információs táblák és madármegfigyelő tornyok segítik az élőlények felismerését.
Bár a Tisza-tavi Vízi Sétány húsvéttól mindenszentekig üzemel, a hely látogathatósága vízállásfüggő is, hiszen a nyitva tartás csak nyári vízszintnél megoldható. Több kikötőből is el lehet érni a sétányt, de menetrend szerinti járattal csak a poroszlói Delfin kikötőből.
