Kedvezők a magyar reálgazdasági folyamatok, emiatt továbbra is reális a 2015-re kitűzött, 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél - jelentette ki szerdai tájékoztatóján Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára elmondta, a kormány 3,1 százalékos növekedéssel számol az idei évre a konvergenciaprogram szerint, amit nem kell módosítani.
A következő években a konvergenciaprogramban, illetve a 2016-os költségvetésben szereplő kitekintéssel megegyezően, csökkenő hiánypályával számol a kormány, s így 2016-ban két-, 2017-ben pedig 1,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulálnak - közölte Banai Péter Benő. Az államtitkár elmondta, a magyar állam által a kedvezményezetteknek kifizetett, de az Európai Bizottság (EB) által át nem utalt összegeknek a forrása az állampapír-kibocsátás növelése lehet.
A kérdésre, hogy elég lesz-e a költségvetésben a kockázatok kezelésére rendelkezésre álló összeg, vagy intézkedéseket kell hoznia a kormánynak, kifejtette: a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék előirányzat százmilliárd forintos keretének döntő részét már valóban átcsoportosították. Ezek közül kiemelte, hogy a kormány a gazdasági célú illegális határátlépőkkel kapcsolatos problémák kezelésére, két lépésben, csaknem harmincmilliárd forintot csoportosított át. A központi költségvetésben ugyanakkor van még egy harmincmilliárd forintos országvédelmi alap, amelyet a kormány októbertől felhasználhat abban az esetben, ha úgy is tartható a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél. Mint mondta, a kormánynak lehetősége van arra is, hogy az egyes kiadási előirányzatok között átcsoportosításokat hajtson végre annak érdekében, hogy előre nem látható kiadásokra fedezetet teremtsen. Végül, ha olyan helyzet alakul ki, a költségvetési törvény módosítása is megtörténhet az Országgyűlés őszi ülésszakában, de ezt megelőzik azok a megoldások, amelyek törvénymódosítás nélkül is lehetségesek – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a GDP második negyedévi, vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt felülvizsgálja-e a kormány az idei növekedésre vonatkozó várakozását, azt felelte: az első félévi adatok alapján továbbra is reálisnak tartják a három százalék körüli növekedést. Ugyanis a második negyedévi GDP-adatokat befolyásoló mezőgazdasági adatok nem voltak tényszámok, lehetnek olyan szegmensek, amelyek az év hátralévő részében az előre jelzettnél jobban teljesítenek.
Fókuszban az államháztartás
Banai Péter Benő az NGM által szerdán publikált részletes adatokat kommentálva – ami szerint az államháztartás központi alrendszerének 2015. július végi halmozott hiánya az előzetesen közöltekkel megegyezően 894,1 milliárd forint volt – kifejtette: bár a hiány az időarányos mértéket tekintve meghaladja az éves terv száz százalékát, de tavaly még magasabb volt időarányosan a központi rendszer hiánya, és tavalyelőtt is kilencven százalék feletti volt. Az említett két évben ugyanakkor a kormányzati célokhoz képest kedvezőbben alakult az év egészében az uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiány, 2014-ben 2,6, azt megelőzően 2,5 százalék volt, mindkét évben messze a háromszázalékos európai uniós kritérium és uniós átlag alatt maradt. Az államtitkár kiemelte, a bevételi oldalon az első hét havi adó- és járulékbevétel több mint négyszázmilliárd forinttal, 6,5 százalék magasabb, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ugyanakkor a kiadások is nőttek. Ezek közül a pedagógusok béremelését említette, amelynek hatása már éves szinten jelentkezik. Az egyenleget lényegesen rontotta, hogy az előző évhez képest 170 milliárd forinttal több uniós kifizetést teljesítettek a kedvezményezetteknek.
Vita az unióval
Ám a kifizetések jobban állnak mint tavaly, az összes uniós program kifizetése meghaladja az 1200 milliárd forintot. A költségvetésben tavalyhoz képest 280 milliárd forinttal kevesebb uniós bevételt tudtak elszámolni, ami mögött az áll, hogy a kormány néhány kérdésben tudatosan vitát vállal az Európai Bizottsággal, és az egyeztetések ideje alatt az Európai Unió nem utal át forrásokat a magyar államnak. Az uniós bevételek és kifizetések esetében tavalyhoz képest 450 milliárd forinttal rosszabb a költségvetés egyenlege, amit az adó- és járulékbevételek növekménye nem tudott teljesen kiegyenlíteni. Az államtitkár az év egészét tekintve bízik abban, hogy az egyeztetéseken rendezni tudják a nyitott kérdéseket a bizottsággal, az uniós bevételeket azonban beérkezésük hiányában is el tudják számolni.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt évek kedvező képet mutatnak az állam gazdálkodásáról. A magyar állampapírok iránt jelentős a kereslet, hozamszintjük az elmúlt években csökkent. Az állampapír-piaci finanszírozás olcsóbb volta és a nemzetközi szervezetek előrejelzéseinek közeledése is azt jelzi, hogy a bizalom kezd visszatérni, s azt fenn kell tartani. Emlékeztetett, miután Magyarország évekig túlzottdeficit-eljárás alatt állt, fontos a fegyelmezett költségvetési magatartás.
Vagyonértékesítés
Az idei évre 169 milliárd forintra tervezett vagyonértékesítésből jövő bevétel származhat ingatlan vagy vagyonelem eladásából, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elektronikus értékesítési rendszere is egy csatorna lehet, amelyen jelenleg dolgoznak. Kiemelte: a közműcégeket nem adják el, és szigorúan a bevételek és a kiadások alakulásához fogják igazítani a vagyonértékesítést.
Garantált hazánk gazdasági növekedése
A Fidesz szerint a magyar reformok működését bizonyítja a stabil és alacsony államháztartási hiány, s ez gazdasági növekedést garantál Magyarországnak. Közölték: „Rendbe tettük Magyarország pénzügyeit, visszaszereztük az ország gazdasági önrendelkezését, a pénzügyi stabilitás bizalmat és gazdasági növekedést garantál hazánknak.” Kitértek arra, hogy a kormány Európa egyik legjobb gazdasági növekedését tudta elérni, s adócsökkentést hajt végre az idén, és jövőre is a magyar családok és munkavállalók érdekében.
