Tartható a hiánycél

Az NGM kitér arra is, hogy az idén szeptemberi 39,7 milliárd forintos deficit és a tavaly azonos időszaki 14,2 milliárd forintos többlet közötti különbség is alapvetően az uniós bevételek és kiadások eltérő alakulásából következett. Az idei szeptemberi kiadásokat azonban mérsékelte, hogy a Magyar Államkincstár a zökkenőmentes iskolakezdés érdekében már augusztus végén átutalta a szeptemberi családtámogatások, valamint a fogyatékossági támogatás és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése kifizetéséhez szükséges fedezetet.

Az első kilenc hónapban a központi költségvetés 1007 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 30 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22 milliárd forintos szufficittel zártak.

Az uniós bevételek 407 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, ez egyrészt az évente változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Unió Bizottsága által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye. A következő időszakban több száz milliárd forintos uniós transzfer várható, így jelentősen csökken a bevételi elmaradás.

A két év összehasonlítását befolyásolta az a tény is, hogy tavaly szeptember végéig fizettek ki a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében 68,7 milliárd forint törlesztési célú támogatást.

A nettó kamatkiadás január-szeptemberben 677,1 milliárd forintot tett ki, mintegy 21 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

Az adóbevételeket részletezve az NGM kifejti: a személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első kilenc hónapjában 1252,1 milliárd forint volt, 67,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Január-szeptemberben a költségvetésnek 4018,2 milliárd forint bruttó általános forgalmi adó bevétele keletkezett, amely a 2014 azonos időszaki bevételt 254,8 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal múlta felül.

Társasági adóból az év első kilenc hónapjában 232,9 milliárd forint bevétel folyt be, 52,9 milliárd forinttal, csaknem 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel az év első kilenc hónapjában 712,8 milliárd forint volt, ami éves szinten 47,5 milliárd forintos, 7,1 százalékos növekedést jelent. Az üzemanyagoknál 418,9 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett; ez 37,7 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek legnagyobb részét képező szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 2258,9 milliárd forint származott, ami az éves előirányzat 75,4 százaléka.

Az egyéb központosított bevételekből szeptember végéig összesen 272,6 milliárd forint bevétel teljesült, amely közel 45 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát. E bevételek között jelennek meg például az elektronikus útdíjból származó bevételek, a hulladéklerakási járulékok, a környezetvédelmi termékdíjakból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron szeptember végéig a központi költségvetésnek 111,4 milliárd forint bevétele származott, amely közel megegyezik a 2014. év azonos időszakának bevételével.

A költségvetési szervek kiadásai az első kilenc hónapban 2985,4 milliárd forintot tettek ki, 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az év első kilenc hónapjában a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásaiból a kedvezményezettek részére összesen 1633,6 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely az előirányzat 65,1 százaléka.