Gazdaság
Tarsoly és társai előzetesben vannak
Fidesz: Egymás után kattan a bilincs a brókerbotrány érintettjein, és választ kaphatunk, hogy kik és hová tüntették el a pénzt
Előzetes letartóztatásba helyezte tegnap Tarsoly Csabát, a Quaestor vezetőjét, feleségét és az értékpapír-üzletág vezetőjét a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az előzetest azért rendelték el harminc napra, mert fennáll a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás meghiúsításának veszélye. Szombaton a védelem még további adatokat kért, ezért akkor még nem döntött az előzetesről a bíróság.
Papp Gábor, Tarsoly védője a Magyar Hírlapnak a kilenc órán át tartó tárgyalást követően azt mondta, továbbra is fenntartja, hogy az előzetes letartóztatás nem megalapozott, így fellebbeznek. Azt is közölte, végig együttműködtek a hatóságokkal, a vádak ellenére nem is lenne mit eltüntetni, mert a hatóság a házkutatások során már mindent lefoglalt. Azt mondta, védence Budapestet egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy az információk ellenére a tárgyaláson Tarsoly Csaba senkire nem tett terhelő vallomást.
A Fidesz szerint az MSZP választmánya ugyanúgy igyekszik eltussolni a szocialista brókerbotrány felelősségét, ahogyan azt eddig minden politikusuk tette – közölte tegnap a nagyobbik kormánypárt, arra reagálva, hogy az MSZP azt kérte a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent, hogy a Quaestor-ügy károsultjai megkapják a pénzüket. A Fidesz szerint arra kellene keresniük a választ, hogy „a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában”. A kormánypárt szerint amíg „a szocialisták évtizedekig hagyták, hogy zavartalanul működjön a pénzügyi korrupció”, addig a mostani kormányzat feltárta azt, és véget vet neki. Közleményükben úgy fogalmaztak: „egymás után kattan a bilincs a brókerbotrány érintettjein”, így mielőbb választ kaphatunk arra, hogy kik és hová tüntették el az emberek pénzét. Kitértek arra is: az Országgyűlés holnap szavazhat a Fidesz törvényjavaslatáról, amely „lehetővé teszi, hogy az összes szélhámos összes cégének vagyonát és akár személyes vagyonát is zárolni lehet akár már folyamatban lévő ügyekben is”. A kártalanításról azt írták, a Buda-Cash kisbetéteseinek esetében lassan a végéhez ér, és hamarosan a Quaestornál is megkezdődhet.
A kártalanítással kapcsolatos, hogy már harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és nagy értékű ingóságokat is lefoglalt már a rendőrség a Quaestor-ügyben. A zárolt vagyonnak később a pénzkifizetésben lehet szerepe.
A szigorító indítványról szóló javaslatot az Együtt nem támogatja, és nem járulnak hozzá szavazatukkal a házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös többség eléréséhez – közölte tegnap párt. Az LMP ma törvényjavaslatot nyújt be, hogy azon hivatalos személyek vagyonát is zárolni lehessen, akik tudtak arról, hogy Quaestor bedőlni készül, mégsem értesítették a hatóságokat.
Giró-Szász András az ellenzék rágalomhadjáratáról is beszélt tegnap a Kossuth rádióban. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, alaptalanok a baloldali pártok vádjai, Orbán Viktor miniszterelnök Tarsoly Csaba levelét nem a brókerbotrány kirobbanása előtt kapta meg. A hivatalos nyelvezetű levélen március 9-i dátum szerepel. Az államtitkár hangsúlyozta, a banki elszámoltatáshoz hasonló szigorral kell fellépni a brókerbotrány kapcsán, és a helyzetet mielőbb rendezni kell. Giró-Szász az ominózus levelet az ATV műsorában is megmutatta, de a teljes tartalom ismertetéséhez nem járult hozzá. Azt viszont hangsúlyozta, szerinte Szijjártó Péter külügyminiszter nem kapott levelet Tarsolytól.
A hatóságok az ügyben nem késlekedtek
Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben – közölte a Legfőbb Ügyészség szóvivője a hét végén. Fazekas Géza arra reagált, hogy a Quaestor-ügy károsultjai pénteken nyílt levélben fordultak a legfőbb ügyészhez. Egyebek mellett azt kérdezték Polt Pétertől: a jogszabályok adtak-e lehetőséget az ügyészségnek, hogy a Quaestor-vagyon zár alá vételéről már korábban, akár a rendőrségi nyomozástól függetlenül intézkedjen? Fazekas hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóság már a nyomozás elrendelését követő napon házkutatást tartott a cégnél. Kiemelte, hogy a rendőröknek – egyebek mellett – mintegy százötven cég számláját kellett átvizsgálniuk a vagyon elleni bűncselekmény megalapozott gyanújának tisztázásához. Arra is kitért, hogy a jogszabályok sem a nyomozást folytató rendőrségnek, sem az ügyészségnek nem teszik lehetővé a megalapozott gyanú közlése előtt az üggyel kapcsolatba hozható emberek vagyonának zárolását.
A károsultak másként értelmezik a jogot
Tegnap újabb levelet írtak Polt Péternek a Quaestor károsultjai, mivel az ügyészség fent idézett véleményéről mást gondolnak a vagyonzárolást illetően. A károsultakat segítő jogászok szerint a büntetőeljárásról szóló 1998-as törvényben más olvasható: „a törvény 159. paragrafusának 7. pontja csupán azt fejti ki, hogy ha a zár alá vétel elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétel céljának elérését veszélyeztetné, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt. Ez esetben az indítványt a bíróság felé haladéktalanul elő kell terjeszteni. A zár alá vételig pedig a Quaestor akár a külföldi offshore tulajdonosa felé is végezhetett kifizetéseket, amiről mi, a károsultak semmilyen információval nem rendelkezünk. Ez elkerülhető lett volna, ha már március 10-én megtörténik a zár alá vétel, és ezt megtehette volna a hatóság” – írták a károsultak, akik közül több százan tegnap Debrecenben vonultak utcára, követelve a kártérítésüket.