A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a brókerbotrányok tanulságaira, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a pénzpiaci játékszabályokra, az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az ősszel várható egyes uniós pályázatok tudnivalóira hívta fel a figyelmet tegnap Miskolcon, az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen.
A pénzügyi felügyeletnek, a jogalkotónak, a piaci szereplőknek, a könyvvizsgálóknak, a sajtónak, a bűnüldöző szerveknek és az ügyfeleknek egyaránt le kell vonniuk a brókerbotrányok tanulságait – hangoztatta tegnap Windisch László. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének a pénzügyi felügyeletet érintő felelősségről tartott előadását idézve a távirati iroda kiemelte, az ilyen esetek elkerülésére meg kell fontolni az új módszertan alkalmazását. Hasonlót, amilyet már részben a Buda-Cash brókerház eseténél is felhasználtak, ám a módszert a legjobb nemzetközi gyakorlatok alapján tovább kell fejleszteni. „Bizalom helyett gyanakvás kell” – fogalmazott az MNB alelnöke, hozzátéve, sokkal erősebb ellenőrzési típusú szemlélet szükséges a felügyelt szektorokkal szemben. Megemlítette azt is, jövő év januárjától lehetőség lesz arra, hogy a jegybank honlapján mindenki lekérdezhesse a befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlája egyenlegét.
Az alelnök új ellenőrzési eszköznek nevezte a helyszíni felügyelők kiküldésének lehetőségét, akik a szokásos vizsgálaton kívül kockázatelemzési céllal bármikor megvizsgálhatják az adott vállalkozás könyveit. Előadásában Windisch László felidézve a brókerbotrány főbb történéseit elmondta, a tapasztalatok szerint visszatért a brókercégek iránti bizalom, következményként viszont az éves profit több mint felét kell majd az alapokba befizetniük a brókercégeknek.
Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója előadásában észrevételezte, hogy egyre többen ismerik fel, a pénzpiacon a biztonság alapkérdés. Így nő a kereslet az állampapírok iránt, mivel kockázat nélküli befektetést jelentenek. A nagyobb kereslet csökkenti a kamatokat, ami olcsóbbá teszi az állam számára a finanszírozást, a befektető pedig biztonságot és kamatot kap – tette hozzá Barcza, aki azt szeretné elérni, hogy a befektetői kör minél több szereplős, minél kiegyenlítettebb legyen.
Az ősz második felére befejeződhet a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési időszak forrásainak lehívása, a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban pedig Magyarország több mint tizenkétezermilliárd forintos fejlesztési pénzből gazdálkodhat. Az új időszaknak Magyarország az egyik legnagyobb nyertese, mivel a második helyen áll az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a településfejlesztési programok tervezésével kapcsolatban közölte, hogy a megyei jogú városokkal történő egyeztetési folyamat lezárása, valamint a fejlesztési keret megállapítása után az első pályázatokat várhatóan szeptember végén, október elején írják ki.
