Gazdaság
Támogatás ciroktermesztésre
Kiváltható lehet a takarmányozásban a kukorica
Bukarestben tanácskozott Európa több száz ciroktermesztéssel foglalkozó szakembere. Feczák János, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja elmondta: a hazai gazdálkodóknak is nagyobb lehetőségeket teremthet, hogy Brüsszel támogatja majd a cirokfélék termesztését.
A szubtropikus, a vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró terméshozamra. A kukoricával azonos mennyiség realizálható azonos körülmények mellett termésátlagban, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. Az elmúlt évben a szántóföldi növények szinte mindegyike kiválóan teljesített, a cirok is, amelyet elsősorban takarmányozási, kisebb arányban élelmiszeripari célra vetnek.
A világ ötödik legnagyobb gabonanövényének vetésterülete Magyarországon is folyamatosan nő, ma 20-22 ezer hektárra tehető. Ennek harmadán silócirok és szudánifű terem, kétharmadán pedig az elmúlt években jelentősen felfutó szemes cirkot termesztenek a gazdálkodók. Az évente betakarított 45-50 ezer tonna mennyiségből 30-40 ezer tonnát - főként Belgiumba, Hollandiába és Skandináviába - exportálnak. Cirokból Európában a legtöbbet Franciaországban termesztik, a második Olaszország, Magyarország pedig a harmadik helyen áll. Világszinten az Egyesült Államok, Nigéria és India áll az élen.
Feczák János szerint jelentős igény mutatkozik a hibridekre, ma már ezeket érdemes vetni. Mivel az új nemesítésű, modern hibrideknek nincs vagy nagyon alacsony a tannintartalmuk, így az állattenyésztésben is jól hasznosíthatóak. Ázsiában például a cirokfélék adják a legnagyobb baromfitakarmányt. A tanninmentes cirokkal száz százalékban ki lehet váltani a kukoricát. A növény bioetanol gyártásához, biogáz előállításához is felhasználható. A cirok beltartalmát tekintve az árpához hasonlít. Egyre növekvő felhasználás tapasztalható az élelmiszeriparban is. Erősödik az érdeklődés a magyar vonatkozású Pop Cirok és cirokliszt iránt, utóbbi a gluténmentes élelmiszerek alapanyaga lehet.
A szubtropikus, a vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró terméshozamra. A kukoricával azonos mennyiség realizálható azonos körülmények mellett termésátlagban, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. Az elmúlt évben a szántóföldi növények szinte mindegyike kiválóan teljesített, a cirok is, amelyet elsősorban takarmányozási, kisebb arányban élelmiszeripari célra vetnek.
A világ ötödik legnagyobb gabonanövényének vetésterülete Magyarországon is folyamatosan nő, ma 20-22 ezer hektárra tehető. Ennek harmadán silócirok és szudánifű terem, kétharmadán pedig az elmúlt években jelentősen felfutó szemes cirkot termesztenek a gazdálkodók. Az évente betakarított 45-50 ezer tonna mennyiségből 30-40 ezer tonnát - főként Belgiumba, Hollandiába és Skandináviába - exportálnak. Cirokból Európában a legtöbbet Franciaországban termesztik, a második Olaszország, Magyarország pedig a harmadik helyen áll. Világszinten az Egyesült Államok, Nigéria és India áll az élen.
Feczák János szerint jelentős igény mutatkozik a hibridekre, ma már ezeket érdemes vetni. Mivel az új nemesítésű, modern hibrideknek nincs vagy nagyon alacsony a tannintartalmuk, így az állattenyésztésben is jól hasznosíthatóak. Ázsiában például a cirokfélék adják a legnagyobb baromfitakarmányt. A tanninmentes cirokkal száz százalékban ki lehet váltani a kukoricát. A növény bioetanol gyártásához, biogáz előállításához is felhasználható. A cirok beltartalmát tekintve az árpához hasonlít. Egyre növekvő felhasználás tapasztalható az élelmiszeriparban is. Erősödik az érdeklődés a magyar vonatkozású Pop Cirok és cirokliszt iránt, utóbbi a gluténmentes élelmiszerek alapanyaga lehet.