Szigorúbb szabályokat sürget a jegybank

A jegybank alelnöke kifejtette: a Buda-Cash mintegy 15 éve működik, hozzávetőleg 15 600 ügyfele van, a kezelt vagyona mintegy 102 milliárd forint, így a befektetési szolgáltatók által kezelt, körülbelül 26 000 milliárd forintnyi vagyon igen kis hányada van a brókercégnél, átlagos foglalkoztatott létszáma 181 fő, a budapesti fiókján kívül 10 vidéki fiókjában lehetett elérni a szolgáltatásait.

Windisch László elmondta: bár a vizsgálatok még most zajlanak, "magánszemélyként azt tudom mondani, hogy szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk szemben." A jegybanki alelnök elmondta: utoljára 2010 májusában volt átfogó vizsgálat a Buda-Cashnél, már akkor "40-50 milliárd mínuszban volt a cég". Windisch László határozottan állította: a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó korábbi takarékszövetkezeteknek alapos vizsgálat után adta ki a bankká alakulásra vonatkozó engedélyt a jegybank. A jegybank alelnöke nyomatékosította: nem a Buda-Cash kisbankjainál tűnt el a pénz, maga a Buda-Cash a tulajdonosi köréhez tartozó négy kisbank felé sem tud elszámolni mintegy 60 milliárd forinttal.

A brókercég gyanú szerint sajátjaként kezelte az ügyfelei vagyonát. Az értékpapírjaik egy részét fiktív számlákon tartotta, amelyekről hamis nyilvántartásokat készített; amit az ügyfelek felé, az elszámolást végző KELER felé és az MNB felé küldött a cég, az megegyezett egymással, csak éppen nem volt valódi. Az ügyfelektől elvett, fiktív számlára utalt értékpapírokkal különféle ügyeleteket folytattak a cégnél, anélkül, hogy erről az ügyfelek tudtak volna. De nem csak így csaltak, az ügyfelek valódi számláin az ügyfelektől kapott megbízásokat nem teljesítették, viszont erről olyan hamis kimutatásokat készítettek, amiből úgy tűnt, mintha megtették volna.

 QUAESTOR: Nem tudni mekkora a fedezet a kötvényekre

 A QUAESTOR aktuális ügyére reagálva az MNB alelnöke elmondta: a QUAESTOR az eredetileg 60 milliárd forintra tervezett kötvény kibocsátási programját akár 100 milliárd forinttal is túlléphette, mindezt az MNB engedélye nélkül, vagyis illegálisan tette a cég.  Az utolsó kibocsátás éppen tavaly novemberben volt. A cég ezeknek a válallati kötényeknek hozott létre másodpiacot, amelyen az ügyfelei kereskedtek. A kötvényállományból éppen 5-6 milliárd járt le, amit a cég nem tudott kifizetni. A kár összegéről korai még beszélni, nem tudni, hogy a cégnél az eszközök értéke fedezi-e ennek a kötvénykibocsátásnak az értéket.

A Hungária Értékpapírnál nagyságrendileg kisebb a csalás mértéke. A brókercégnél egyszerűen felvették az ügyfelek pénzét, többszáz millió forint értékben.A teljes kár 1 és 6 milliárd forint között lehet, utóbbi abban az esetben, ha egyáltalán nem fogják tudni a zárt körben kibocsátott kötvényeket visszafizetni. 

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke méltatta, hogy a jegybank határozottan lépett fel a Buda-Cash ügyben, kiemelve, ez a intézkedéssorozat is bizonyítja, helyes volt az MNB és a PSZÁF korábbi összevonása. Ezzel szemben az ellenzéki képviselők kevesellték, és rosszul időzítettnek nevezték a jegybanki lépéseket.

Varju László (független) egyenesen arról beszélt, hogy a magyar pénzügyi rendszer összeomlás előtt áll, Tóth Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke pedig azt firtatta, hol a hatalmas nagyságú eltűnt pénz.

Volner János (Jobbik) utalt arra: ha annak idején egyes, a pártja által a pénzügyi rendszer szigorítására vonatkozó javaslatot megfogadták volna a kormánypártok, sok mindent meg lehetett volna előzni.

Windisch László a felvetésekre reagálva elmondta: aki azt állítja, hogy a jegybank nem tárta fel a Buda-Cash-nél lévő visszaéléseket, aki azt mondja, az MNB nem lépett fel határozottan, az a pénzügyi stabilitást kockáztatja.

forrás: portfolio.hu, 444.hu, mtÍ