Százszázalékos tulajdoni részesedés mellett, egyedüli alapítóként szakosított hitelintézetet, jelzálogbankot alapít Magyarországon az Erste Bank. Más kereskedelmi bankok még vizsgálják a lehetőséget. A jegybank szigorú feltételekhez köti ezen pénzügyi intézmények létesítését, működtetését.
Jelzálogbank alapítását jelentette be az Erste Bank magyarországi leányvállalata. Az új pénzintézet alapszabályát július 31-én írták alá. Az osztrák tulajdonban lévő bank százszázalékos tulajdoni részesedés mellett, egyedüli alapítóként létesítette a szakosított hitelintézetet. A jelzálogbank megalapítására az MNB új jelzáloglevél-szabályozása miatt került sor. Ennek oka: a jegybank kötelező jelzáloglevél-finanszírozást írt elő a bankoknak a jelzáloghitelek mögé. A 2016. október 1-jétől élő Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) első értéke tizenöt százalék lesz, legalább ekkora arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden banknak a jelzáloghitel-állományát.
A Magyar Nemzeti Bank indoklása szerint háztartási deviza jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forinteszközök és -források közötti lejárati eltérés. A megfelelési mutató bevezetése csökkenti ezt a kockázatot, mivel a bankok számára hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátását írja elő, melyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon. A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy háromszázmilliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Ezen jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.
A hazai hitelintézeti piacon öt olyan univerzális nagybank férne el, amelynek mérete a 15-25 százalékos piaci részesedés közé esne, ezért több kisebb pénzintézetnek meg kell duplázódnia, vagy össze kell olvadnia másokkal – mondta lapunknak korábban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Pár hónapja szóba került az is, hogy nem kizárt: sor kerülhet újabb állami bankvásárlásokra, míg a nem teljesítő jelzáloghitelekkel kapcsolatban egy részüknél a részleges adósságelengedés is felmerülhet, mint hatékony megoldás.
Az FHB Jelzálogbank árazását nem befolyásolja az új mutató bevezetése, mert eddig is ilyen hosszú forrásokból finanszírozta a hosszú hiteleket, piaci alapon, transzparens módon – tájékoztatta az FHB a távirati irodát. Ennek köszönhetően az FHB Bankcsoport már most jóval túlteljesíti azt a követelményt, hogy minimum 15 százalékban jelzáloglevélből származó forrásból finanszírozza jelzáloghiteleit. Az FHB évek óta refinanszírozási szolgáltatást nyújt a Magyarországon működő kereskedelmi bankoknak, amelyek ennek révén hozzájuthatnak a hosszabb lejáratú forrásokhoz, ez a hatékony, jól működő üzletág a bank régi és új banki partnereinek jelzáloghiteleit is refinanszírozhatja – mutattak rá.
A CIB Bank, a Budapest Bank és az MKB még nem nyilatkozott a jelzálogbank alapításáról.
Az UniCredit Bank már rendelkezik jelzálogbankkal (UniCredit Jelzálogbank Zrt.), melynek egyszemélyes tulajdonosa. A két bank között természetesen intenzív refinanszírozási együttműködés zajlik, hiszen ez volt a jelzálogbank létrehozásának egyik gazdasági alapja. A jelzáloglevél-forrás jelentős arányt képvisel a magyarországi UniCredit-csoporton belüli refinanszírozásban.
Ez a döntés a többi nagynál is logikus lépés lehet
2 perces interjú: Binder István, MNB felügyeleti szóvivő
– Logikus lépés az Erstétől az új bank alapítása?
– Nem pusztán az Erste esetében logikus döntés a jelzálogbank alapítása, a nagyobb jelzáloghitel-állománnyal rendelkezőknél ez nyilvánvaló lépés, hiszen közvetlen jelzáloglevél-kibocsátás révén olcsóbban refinanszírozhatják hitelállományukat.
– Mi ennek a lényege?
– Az, hogy egy jelzálogbanki partner által nyújtott refinanszírozás révén felelnének meg a Magyar Nemzeti Bank által előírt tizenöt százalékos szabálynak.
– Drága mulatság ilyen hitelintézetet alapítani?
– A jegybank szigorú szabályozást írt elő a szakosított hitelintézetek, így a jelzálogbank működtetésére is. Egyébként az alapításhoz legalább hárommilliárd forintos alaptőke szükségeltetik.
Hatalmas változás hat szűk esztendő után
Rá se lehet ismerni Magyarország nagybankjaira a 2008-tól 2014-ig tartó hat szűk esztendő után. A hitelállományuk 32 százalékkal, reálértéken pedig 44 százalékkal csökkent, a legnagyobb „zsugorodó” a CIB és az MKB volt – derül ki a Portfólió összeállításából. Hiteleit mindegyik bank csökkentette, mérlegét pedig csak az UniCredit és az OTP volt képes bővíteni. A devizahiteles csomagok nélkül is 1953 milliárd forintnyi céltartalék típusú veszteséget könyvelt el a nyolc nagybank, adózott veszteségük pedig 603 milliárd forintra rúgott hat év alatt. A hitelezési veszteségeket a kamatmarzs szélesítésével csak kis részben tudták kompenzálni a bankok, ráadásul erre a lehetőségeik az idén nagyon beszűkültek.
