A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2017-ben 3,6, míg 2018-ban 3,4 százalékkal bővülhet, bizonyos feltételek teljesülése esetén pedig akár a 4 százalékot is meghaladhatja a növekedés. A GDP növekedési üteme 4 százalék fölé emelkedhet az idén a Pénzügykutató Zrt. szerdán bemutatott legfrissebb előrejelzése szerint.
A Századvég prognózisában kifejtette: a növekedés motorja idén és jövőre is a fogyasztás, valamint a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) vezethető vissza. A bérek várhatóan átlagosan 10 százalékkal emelkednek, amihez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány, valamint a tavaly novemberi bérmegállapodás. Mindezek következtében a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet.
A gazdaságkutató pozitív és negatív kockázatokat egyaránt azonosított: a növekedés a vártnál nagyobb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet, például a fogyasztáshoz kapcsolódó belső kínálat felfutása és az importhatás csökkenése, a kormányzati beruházások kedvező alakulása miatt. Ezzel ellentétben például kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény, vagy a vártnál magasabb olajárak eredményeként az előrejelzettnél szerényebb forgatókönyv is elképzelhető.
A jelentés szerint a beruházások tavalyi visszaesését követően idén és 2018-ban már bővülés várható, amit részben az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása, másrészt a társasági adó kulcsának csökkentése okoz.
A prognózis szerint az export volumene 2017-ben 5,2, jövőre pedig 5,8 százalékkal növekedhet, azonban ennél nagyobb mértékben, 5,7 és 6,3 százalékkal növekedhet az import.
A Századvég az előző előrejelzése óta beérkezett adatok alapján felfelé módosította az inflációra vonatkozó prognózisát: 2017-ben 2,5 százalékos, de a 2 százalékos szintet egész évben meghaladó, míg 2018-ban 2,9 százalékos inflációra számít. Az intézet várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben nem változtat az alapkamat szintjén. Ezzel szemben 2018-tól a növekvő infláció és a külföldi jegybankok kamatemelései miatt már lehet, hogy szigorításra kényszerülhet a magyar jegybank is.
A Századvég becslése szerint idén az ESA módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék lehet. Mivel azonban a 2018-as költségvetés még nem ismert, az erre vonatkozó becslést is meglehetősen nagy bizonytalanság övezi.
A Pénzügykutató négy százalék feletti emelkedésre számít
A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 4 százalék fölé emelkedhet az idén, mivel az alacsony bázison megugranak a beruházások, a fogyasztást pedig a továbbra is dinamikusan emelkedő reáljövedelmek mellett az erősödő áruhitelezés is táplálja a Pénzügykutató Zrt. szerdán bemutatott legfrissebb előrejelzése szerint.
A kutatók szerint 2017-ben jórészt az uniós pénzforrások megnyílása, valamint a választások előtti "kiengedő" költségvetési és jövedelempolitika hatására élénkül a gazdaság, miközben a tartós növekedést akadályozó szerkezeti problémák fennmaradnak.
3,6 százalékos GDP-növekedésre számít a Takarékbank
Idén 3,6 százalékra gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése, az infláció 2,4 százalék körül alakulhat, miközben a GDP-arányos államadósság tovább csökken, jövőre várhatóan 70 százalék alá esik, a forint pedig erősödni fog az év második felétől - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerdán.
A szakértő a bank sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a gazdaság erősödését a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások jelentős növekedése is segíti, a béremelések élénkítik a belső keresletet, ismét rekordévet zárhat a belföldi turizmus, az építőipari teljesítmény megugrása pedig az év hátralevő részében is folytatódhat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetés hiánya idén várhatóan kissé emelkedni fog és - hosszú idő után - az infláció is nőhet, de az egyensúly nincs veszélyben és nem várható inflációs feszültség sem, annak mértéke jövőre sem haladja meg a 3 százalékot.
Kiemelte a kedvező munkaerőpiaci folyamatokat és hangsúlyozta, hogy a béremelések nem okoztak visszaesést a foglalkoztatásban, a munkaerőpiaci kereslet továbbra is erős lesz. Hozzátette viszont, hogy a munkavállalók hiánya gondot okoz, jelenleg is több ezer lakás építése csúszik a megfelelő szakemberek hiánya miatt.
További veszélynek látja a külkereskedelmi mérleg romlását, de ez - többek közt az Audi és a Mercedes kapacitásbővítésének, valamint számos más beruházónak (Samsung, ThyssenKrupp ) - köszönhetően csak átmeneti lesz, a kivitel jövőre ismét emelkedhet. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar mezőgazdaság exportlehetőségeit a keleti nyitás és a brazil húsbotrány is segítheti - utóbbinak köszönhetően nőhet a Kínába irányuló kivitel -, ugyanakkor egyes termékek világszintű túltermelése miatt egyre inkább csak a feldolgozott árut éri meg exportálni.
Suppan Gergely szerint a nemzetközi környezet is kedvező a magyar gazdaság szempontjából: bár az európai növekedés továbbra is mérsékelt, a lassú emelkedés várhatóan folytatódik, a német gazdaság erősödése mellett Franciaországban is kedvező fordulat látszik. Régiós összehasonlításban a magyar gazdaság bővülése az élmezőnybe kerülhet, az utóbbi években látványos román GDP-növekedés viszont jelentősen visszaesik a következő években - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy az uniós források tavalyi - a GDP alakulásában is megmutatkozó - visszaesése után ismét egyre több támogatás érkezhet, az uniós források lehívása várhatóan jövőre tetőzik. Hozzátette, hogy valószínűleg 2020 után is lehet számítani az EU-s pénzekre, de a források szerkezete átalakul, a mostaninál jóval nagyobb lesz a visszatérítendő támogatások aránya.
A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta tovább süllyed, a foglalkoztatás növelése azonban már korlátokba ütközik a rendelkezésre álló munkaerő oldaláról. A külpiaci infláció erősödése és a belső kereslet élénkülése miatt nagyobb ütemben nő az árszínvonal, de a kormány és a jegybank által meghatározott 3 százalékos célértéket az év végéig sem éri el.
A prognózis szerint az idei év végére 72,4 százalékra csökkenhet az adósságráta, sőt az előre jelzettnél nagyobb növekedés, illetve a forint erősödése esetén még jobban mérséklődhet. Idén éves átlagban 2,7 százalékos infláció várható, és az alapkamat változatlan, 0,9 százalékos szintjével számolnak.
Az idén nagyon mély bázison jelentős, 16 százalékos beruházás-növekedés várható az elemzés szerint, ami a növekedés egyik fő forrása lesz. Elsősorban az uniós pénzek nagyobb beáramlása ad lendületet a - főleg az infrastruktúra területére koncentrálódó - állóeszköz-fejlesztéseknek. A kormányzati intézkedések több módon is javítják az uniós források elérhetőségét. A támogatási rendszer átalakítása nyomán a lakásépítések is fellendülnek.
Az elemzés szerint idén az átlagkereset 10 százalékos növekedése várható, ami reálértéken 7,1 százalékos emelkedést jelent. Idén mérséklődik a foglakoztatás bővülésének, és a munkanélküliség csökkenésének üteme. A közfoglalkoztatást már nem kívánja bővíteni a kormány, amit az erre szánt költségvetési előirányzat (325 milliárd forint) is jelez. Éves átlagban a foglalkoztatottak számát 4,45 millióra, a munkanélküliekét 200 ezerre becsülték, ami 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
A bankszektor javuló állapota növeli ugyan a hitelkínálatot, a lakáspiac élénkülése és a háztartások jobb jövedelmi helyzete pedig a hitelkeresletet is erősíti, ám a vállalatok megtakarítói pozíciója fennmarad. A továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet mellett ez is segíti az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság mérséklését, de a költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősödése biztosítaná. Az export euróban számolt növekedési üteme kissé erősödik, a kivitel 4, a behozatal 6 százalékkal bővülhet, a tavalyi 2,9, illetve 1,5 százalékról így a külkereskedelmi mérleg aktívuma csökken.
A kutatók szerint magyar gazdaság többszörös külső függőségben van. A tavalyi év megmutatta, hogy tetemes uniós forrás felhasználása nélkül még rásegítő gazdaságpolitikával sem képes a felzárkózáshoz elégséges növekedést elérni a kormány. Az ország számottevő működőtőke-importra (FDI) szorul. A kormány azonban központosítási törekvéseivel, a versenykorlátozó intézkedéseivel, valamint az extraterhekkel és a piaci korlátozásokkal elriasztja a működőtőke-befektetőket - vélekednek a Pénzügykutató szakértői. A korábbi években állami támogatásokkal idevonzott befektetések az autóipari konjunktúrától erősen függő, koncentrált ipari és exportstruktúrát hoztak létre. Mind a feldolgozóiparnak, mind a kivitelnek az egyharmada a járműgyártáshoz kötődik, így az autóexport esetleges csökkenése nem csak a külkereskedelmi többletet erodálná, hanem a belföldi bruttó kibocsátást is visszavetné.
A főbb ágazatok közül az ipari termelésben 2017-re a még mindig domináns szerepű európai piacoktól nem várható erős dinamizáló hatás, de a belföldi kereslet, a beruházások és a fogyasztás élénkítheti az ipari termelést. Nem várható azonban, hogy az ágazat visszatérne a két számjegyű növekedés pályájára, a Pénzügykutató csupán 4-5 százalék körüli növekedésre számít. A kutatók szerint az építőipar mindkét nagy tevékenységi területén keresleti lökés jöhet, az alacsony bázison az ágazat 14 százalék körüli növekedését várják.
A fejlesztések és a Vidékfejlesztési Program uniós támogatással segített új beruházásai jóvoltából 2017-ben várhatóan nő a mezőgazdasági termelés, 2 százalékkal. Az állattartás megtorpan, a gabonatermelés (elsősorban a búzatermesztés) stratégiája pedig módosul: gyorsul az intenzív fajtákra és a precíziós termelésre való áttérés.
