Miután az MKB-t közvetett módon többségében magyar tulajdonosoknak adta el, a következő hónapokban a Budapest Bank számára is magyar tulajdonost kell találnia a kormánynak, ha nem akarja, hogy veszélybe kerüljön a többségi hazai banktulajdonra vonatkozó elvárása – hangsúlyozta Palkó István, a Portfolio.hu vezető elemzője, aki szerint „messze lehetünk” egy olyan lakossági hitelbuborék kialakulásától, amely a szigorítást ezen a téren rövid távon indokolná.
– Négy éve jelentette ki Orbán Viktor: a kormány új gazdasági modelljének célkitűzése, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Mennyire hazai irányítású most a pénzintézeti szektor?
– Többségbe kerültek a magyar bankok. Ugyanakkor ha nem is nagy mértékben, de a két évvel ezelőtti 56,2 százalékos csúcsról 55,3 százalékra csökkent a belföldi irányítású pénzintézetek mérlegfőösszeg szerinti részesedése a hitelintézeti szektorban. Úgy tűnik tehát, hogy a külföldi tulajdonú bankok kissé aktívabbak voltak a mérlegfőösszeg növelésében, mióta az MKB és a Budapest Bank állami tulajdonba kerültek.
– Az MKB után a Budapest Bank privatizációja is napirenden van. Veszélybe kerülhet-e a hazai többség új tulajdonos esetén?
– Az MKB-t közvetett módon többségében magyar tulajdonosoknak adta el az állam. A következő hónapokban pedig a Budapest Bank számára is magyar tulajdonost kell találnia a kormánynak, ha nem akarja, hogy veszélybe kerüljön a többségi hazai banktulajdonra vonatkozó elvárása.
– Soha nem sikerült még olyan jól a magyar bankoknak az első fél év, mint az idén. Mi áll a háttérben?
– Kétségtelen, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintos nyeresége az első fél évben a hazai hitelintézeti szektornak. Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy „leszálltak” róla, úgy tűnik, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja.
– Tényleg szárnyalnak a bankok, vagy érdemes alaposabban a számok mögé nézni?
– Becslésünk szerint a bankszektor idei profitnövekedésének mintegy fele korábban megképzett értékvesztések, céltartalékok visszaírásának köszönhető, ami persze átmeneti jelenség, és nem tükrözi megfelelően az üzleti alapfolyamatokat, amelyek inkább stagnálást vagy lassú növekedést mutatnak.
– Hogyan teljesítettek a nagybankok?
– Esetükben le kell szögezni: a számok inspirálók, hiszen még azok a hitelintézetek is nyereségesek voltak, amelyek az elmúlt években több százmilliárdnyi veszteséget halmoztak fel. Olyan bankok produkáltak nyereséget az első fél évben, amelyektől „nem ezt szoktuk meg”: így a CIB, az Erste, valamint a 2015 előtt masszívan veszteséges Raiffeisen.
– Fentebb említette, hogy soha nem volt még hasonló mértékű nyeresége a bankjainknak: meddig mehetünk vissza időben?
– Visszakeresni 2004-ig tudjuk az első féléves teljesítményeket a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiban, de egészen addig nem találtunk a hitelintézeti szektor mostani 343 milliárd forintjánál nagyobb nyereséget.
– Milyen kihívások előtt áll a bankszektor?
– A hitelezés felpörgetése mellett, amelynek alakulásáról havi gyakorisággal beszámolunk, a meglévő hitelportfólió minőségének további javítása lesz a bankok nagy feladata a következő negyedévekben. A vállalatok körében ez már nagyjából rendben van, kivéve a rossz minőségű projekthiteleket, utóbbi téren a tárgyalások még javában zajlanak. Sokkal nagyobb feladat lenne még a lakossági jelzáloghitel-portfólió megtisztítása.
– Mi az alapvető probléma?
– Banki elszámolás ide, devizahitelek forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek csaknem negyedének még mindig nagyobb a – csak a lakáshitelből fakadó – tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan hatvan százalékára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.
– Kell-e tartani egy újabb hitelbuborék kialakulásáról?
– Időről időre szó esik szakmai eseményeken az adósságfék szabályainak esetleges szigorításáról. Mivel azonban a lakosság hitelállománya csak az utóbbi hónapokban került stagnálás közeli állapotba – éveken keresztül jelentősen csökkent –, egyelőre messze lehetünk egy olyan lakossági hitelbuborék kialakulásától, amely a szigorítást rövid távon indokolná.
