Szakképzési megállapodást kötött az NGM a német-magyar kamarával

Dale A. Martin az aláíráskor elmondta, hogy a német-magyar kamara már a húsz évvel ezelőtti megalapításakor célul tűzte ki a szakképzés korszerűsítését, és e téren a világszerte elismert németországi duális szakképzési rendszer tapasztalataira támaszkodhat. 
Czomba Sándor kiemelte, hogy Magyarországon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret, 2018 végére pedig 70 ezerre szeretnék növelni azok számát, akik tanulószerződés keretében vállalatoknál sajátítják el a szakmát.
Az államtitkár hangsúlyozta, az együttműködési megállapodás segíteni fogja a kormány által elfogadott szakképzési koncepció végrehajtását, amelynek célja, hogy a gazdaság számára megfelelő számú és minőségű munkaerő álljon rendelkezésre, továbbá olyan szakemberek végezzenek az iskolákban, akik el is tudnak helyezkedni a szakmájukban.
Fontosnak nevezte, hogy a szakmunka és a szakképzés visszakapja társadalmi megbecsülését. Hozzátette: szeretnék elérni azt, hogy a vállalatok ne tehernek érezzék a tanulók foglalkoztatását, hiszen ezáltal saját vállalkozásuk jövőjét is építik. Hozzátette: ahhoz, hogy megérje a vállalatoknak tanulókat foglalkoztatni megfelelő finanszírozás is szükséges, példaként említette a normatív támogatást és az ösztöndíjrendszert. 
Elmondta, hogy a kormány a tanulást követő elhelyezkedés segítése érdekében indította el azt a programot, amelynek keretében legfeljebb egy évig átvállalja a volt tanuló bruttó bérének és járulékainak hetven-nyolcvan-kilencven százalékát, amennyiben a vállalat továbbfoglalkoztatja. Hozzátette, a 7,5 milliárd forint keretösszegű program több ezer ember részvételét célozza meg.
Czomba Sándor szólt arról is, hogy Magyarországon hatezer német vállalkozás működik és mintegy háromszázezer embert foglalkoztatnak. 
Dale A. Martin kiemelte: a német-magyar kamara tagjai, mint Magyarország legfontosabb befektetői, érdekeltek egy jól működő szakképzési rendszer kialakításában, amely a fiatalok számára olyan alapos, a vállalati gyakorlatban szerzett képzést tesz lehetővé, amely sokkal jobb elhelyezkedési esélyeket biztosít számukra a munkaerőpiacon. A vállalatok pedig jól képzett munkatársakat nyernek, ami hozzájárul versenyképességük erősítéséhez.