Társadalmi vita alatt áll, tehát még nem végleges a szakképzés rendszerének átalakítása - jelentette ki a lapunknak adott interjúban Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, aki szerint a cél, hogy a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő oktatásban, képzésben részesüljenek a fiatalok.
- Mi szükség volt arra, hogy a jól működő szakközépiskolákat átnevezze a kormány szakgimnáziumokká?
- A szakközépiskolák esetében nem átnevezés, hanem valódi átalakítás történik: ezt jól mutatja a közismereti kerettantervek kapcsán kialakult vita. Engedje meg, hogy a válaszhoz egy korszakkal visszalépjek az időben. A rendszerváltást követő évekig világos volt a középfokú oktatás intézményeinek célja: a gimnáziumban érettségit szereztek a diákok, a szakmunkásképzőben szakmát, míg a szakközépiskolákban mindkettőt: szakmát és érettségit. Ez a világos képlet az iskolarendszer és a munkaerőpiac hátrányára változott, amikor a szakközépiskolák többé nem adtak az érettségivel szakmát, mert azért még egy évet bent kellett töltenie a diáknak az intézményben. A gond ott kezdődött, hogy a diákok többsége ezt a plusz egy évet nem várta meg, hanem az érettségi után vagy képesítés nélkül elhelyezkedett vagy tovább próbált tanulni - s ezzel a szakközépiskola szakmai célja elveszett. A szakgimnázium visszatér ahhoz a régi modellhez, amikor az érettségivel szakmát is kapnak a diákok, s ezzel már szakemberként tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
- Ez világos, de miért kellett ehhez átalakítani a szakközépiskolákban tanult tárgyak rendszerét? Miért kellett kivenni a földrajzot a kötelező tantárgyak közül? Vagy a fizikát?
- Először is, egyelőre nincs kivéve sem a földrajz, sem pedig a fizika, mert a szakgimnáziumi hálóterveket is rögzítő kerettantervi rendelet még társadalmi vita alatt áll, tehát még semmi nem végleges: bárki megteheti jobbító szándékú javaslatát. Sok szervezet, több iskola, tanárok és igazgatók meg is tették javaslataikat, és ezeket próbáljuk is beépíteni a rendeletbe.
- Tehát nem végleges a koncepció, de mi végre az átszervezés?
- A fent említett ok miatt. Ha ugyanis az érettségivel szakmát akarunk a diákok kezébe adni, akkor annak a szakmának a megtanításához órarendi időre, azaz órákra van szükség, s ezt nem lehetett másként megtenni, mint a közismereti órák terhére: ha több a szakma, akkor kevesebb a közismeret.
- Akkor is: pont a földrajz és a fizika szűnik meg?
- Azt mondtam: érettségit kapnak és szakmát. A szakmához több szakmai órát kapnak, viszont az érettségit is le kell tenniük, ezért a kötelező érettségi tárgyakat mindenképpen legalább akkora óraszámban kell tanítani, mint amilyenben a gimnáziumokban tanítják ezeket, hiszen ugyanazt az érettségit teszik le a diákok itt is, mint amit ott. Ezért az ön által is említett tárgyak eleve adottak – a szakmai tárgyakat ezek átstrukturálásával lehet csak megtanítani. A rendelettervezet nyilvános verziójában jelenleg még az olvasható, hogy ezek közül a tárgyak közül minden szakmai ágazat kap egyet, amelyet olyan óraszámban tanít, mint a gimnáziumok, sőt arra is teremtünk lehetőséget, hogy ebből az egy tárgyból felkészüljenek az emelt szintű érettségire is. Így például az ápolók a tervezet szerint biológiát, a földmérők földrajzot, a gépészek fizikát, a vegyésztechnikusok pedig kémiát tanulnának.
- Akkor mégis igaz, hogy szakmánként egy-egy természettudományos tárgyat tanulnak majd a szakgimnazisták!
- Mivel a véleményezés időszakában vagyunk, így a tervezet még képlékeny: alakítható, és alakulni is fog. Szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel egyeztettek kollégáim, és meg kell mondani: nem vagyunk egyszerű helyzetben, ugyanis mindenki abból a tárgyból szeretne többet, amiért ő felel: a földrajzosok és a fizikusok ezeket az órákat szeretnék előírni kötelezőként mindenki számára, egyes szakmai szervezetek arra tettek javaslatot, hogy a kérdéses négy tárgyból egyet se kelljen esetükben tanítani. Fontos ugyanakkor az is, hogy a tervezett átalakításokkal nem az fog történni, hogy a diákok sok mindenhez értenek majd egy keveset, hanem komplex látásmódot szereznek, s bizonyos tantárgya(ka)t kiemelt óraszámban alaposan megtanulhatnak. Egyébként ez a tavalyi szakképzési roadshow-nk egyik fontos kérése volt a tanárok részéről: azt kérték, hogy a szakmához közel álló tárgyakat nagyobb óraszámban, a távolabb állókat pedig kisebben vagy egyáltalán ne kelljen tanítani a szakgimnáziumokban, mert így semmit nem lehet jól megtanítani.
- Kompromisszumot kötnek?
- Igen, meg kell találni a két szélsőség közötti helyes arányt. Fontos leszögezni, hogy nincs szó a természettudományos tárgyak visszaszorításáról, sokkal inkább átstrukturálásról beszélhetünk. Az egyeztetések jelenlegi szakaszában, azt gondolom, vállalható kompromisszum alakítható ki, amely mind a szakmai, mind a közismereti igényeknek, mind pedig a pedagógusok egzisztenciális „igényeinek” megfelel.
- Hányan veszíthetik el az állásukat?
- A szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel jelenleg egyeztetett verzió szerint minden ágazatnál az egy kötelező tárgy mellett opcionálisan lehetőség lenne arra, hogy a diák egy második természettudományos tárgyat válasszon az első mellé: így például egy ápoló a kötelező biológia mellett választhat kémiát, ugyanígy a gépészek is választhatják a kémiát a kötelező fizika mellett. Ha viszont ezt valaki nem szeretné, akkor a kémia helyett tanulhatja az első tárgyat nagyobb óraszámban az emelt szintű érettségire felkészülve, vagy a nyelvet tanulhatja nagyobb óraszámban, hogy felkészüljön a nyelvvizsgára, de akár informatikára is becserélheti – nem kérdés senki számára, mennyire fontos manapság, hogy informatikai készségei professzionálisak legyenek a leendő munkavállalónak.
- Mégsem lesz összevont természettudományos tantárgy?
- A tervek szerint a fenti első kötelező és második választható tárgyon túl lenne arra lehetőség, hogy az iskola döntése alapján összevont, komplex, gyakorlatorientált és projektszemléletű természettudományos ismereteket is tanítsanak a szakgimnazistáknak, s ezt akár biológia, fizika, akár pedig kémia vagy földrajz szakos tanár is taníthatná. Ezzel kialakítható lenne egy magasabb természettudományos szemléletmód is: ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy véleményem szerint az alapvető műveltség megalapozása nem a szakgimnáziumok feladata.
- S hogy érinti ez a fizika és földrajz szakos tanárok foglalkoztatottságát?
- Kértem kollégáimat, hogy mérjék fel: milyen munkaerő-átstrukturálásra kerülne sor a tervezet elfogadása esetén a szakképző centrumokban, s a gyakorlat szintjén is szeretném látni, hogy nem lesz szükség pedagógus-elbocsátásokra.
- Bizonyára találkozott azokkal a kritikákkal, amelyek szerint az átalakítás a természettudományos műveltség kárára történne!
- Nem az a cél, hogy a diák sok tárgyhoz értsen egy kicsit, azaz semmiben ne legyen kiemelkedően jó, hanem az, hogy a szakmájához kapcsolódó ismeretekben és tárgyakban ne csak „beérje”, hanem meg is haladja a gimnazista kortársait. Terveink között szerepel, hogy a szakgimnáziumokban végzettek a gimnazistákhoz képest komoly előnyöket kapjanak a szakirányú továbbtanulás kapcsán, gondolok itt arra, hogy nekik az egyetemi tanulmányaik akár egy évvel is rövidülhetnek, akár az egyetemi bejutás is sokkal egyszerűbb lehet. Például pluszpontokat kapnának a gimnazistákkal szemben, illetve már szeptembertől ösztöndíjat is kaphatnak bizonyos technikusi szakmát tanuló diákok. Ezt a rendszert szeretnénk kiterjeszteni több szakmára, s így versenyképessé tenni a technikusi szakma választását a felsőfokú tanulmányokéval is.
- Eközben itt van még a diákok korai pályaválasztási kényszere is.
- Nem gondolom, hogy a pályaorientációs tevékenység egyelőre kisebb hatékonysággal működő általános iskolai megszervezettsége miatt a rendszert kellene módosítani rossz irányba. Be kell vinni a pályaorientációt az általános iskolákba már a hetedik osztálytól, de látni kell, hogy a röghöz kötéssel kapcsolatos felvetés inkább elvi, mint gyakorlati: a szakközépiskolákból jelenleg is a szakirányú továbbtanulás a jellemző, aki pedig más irányba szeretne továbbtanulni, az ahogy eddig, úgy ezután is fel tud készülni erre.
- Hírlik, hogy szakközépiskolákban még jobban csökken majd a közismereti órák aránya és száma, s nem minden jelenlegi szakközépiskola fog szakgimnáziumként működni.
- Ez az „információ” teljes mértékben félreérti a szakképzési törvényben egyértelműen lefektetett elvet: minden szakiskolából szakközépiskola lesz, s minden szakközépiskolából szakgimnázium. Ugyanilyen egyértelmű a szakemberek számára az Emmi tervezetéből, hogy a szakiskolákhoz képest a szakközépiskolákban mindössze annyi lesz a változás, hogy a képzés nem ér véget a harmadik év végén az OKJ-s bizonyítvány megszerzésével, hanem folytatódik majd kétéves közismereti képzéssel, amely az érettségire fogja felkészíteni a diákokat, hasonlóan a szakgimnáziumban végzettekhez, így számukra is biztosított a továbbtanulás lehetősége felsőoktatási intézményben. Ettől eltekintve nem fog változni sem a képzés tartalma, sem pedig a közismereti, szakmai tárgyak aránya.
