Stabilan fejlődik a hazai lízingpiac

–   Hogyan alakult át a lízingpiac szerkezete és szerepe a 2008-as pénzügyi válság óta?

–   A válság előtti években a járműfinanszírozás, azon belül is a személygépjárművek lakossági ügyfelekhez köthető finanszírozása adta a lízingpiac „alapját”. A fuvarozási pia­con keletkező nehézségek
és a devizaárfolyamok elmozdulása miatti megnövekedett lakossági terhek azonban sok finanszírozó számára problémát okoztak. A pénzügyi válság óta megfigyelhetjük a finanszírozott eszközcsoportok közötti jelentős eltolódást a termelőberendezések, gépek javára. A lízingszakma egyre jelentősebb szerepet tölt be a gazdasági fejlődést elősegítő ipari- és agrárberuházások finanszírozásában.

–   Minek köszönhető az idei első féléves bővülés?

–   A finanszírozott összeg négyszázalékos növekedését nézve kedvező, hogy az egyik legfontosabb pillér, a jármű-finanszírozás mellett több ágazat is szerepet játszott ebben. A lízingcégek szeretnének kitörni abból, hogy csak jármű-finanszírozóként tekintenek rájuk. Kétségtelenül rendkívül erősek a lízingvállalatok a jármű-finanszírozásban, de a rugalmas és költséghatékony lízingkonstruk­ciók a vállalatok számára könnyen hozzáférhető és egyszerű finanszírozási formát jelentenek. Visszatérve a féléves számokra, az nagyon kedvező, hogy a gép- és eszközlízing esetében is hét-hét százalékkal, vagyis az összesített átlagot meghaladó mértékben nőtt a finanszírozott összeg. A járműfinanszírozást pedig több részre lehet osztani. A személyautókat, kisteher­autókat és motorkerékpárokat felölelő szegmensben a finanszírozott összeg az idei első fél év végén hetvenmilliárd forintot tett ki, ami tizenegy százalékos emelkedést jelent éves szinten.
A nagyteherautók és buszok esetében a finanszírozott összeg 6,2 százalékkal hatvannyolcmilliárdra nőtt.

–   Miben és hogyan befolyásolja a jegybanki hitelprogram a lízingpiacot?

–   Az első félévben a jegybanki hitelprogramhoz volt köthető a teljes finanszírozott összeg 24 százaléka. Tudni kell, hogy ez több mint ötvenmilliárd forint kedvező kamatozású forrást jelentett a vállalkozásoknak, elsősorban az agrárium és a fuvarozás területén. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jövőben már inkább a piaci alapú lízingkonstrukciók iránti kereslet fokozódására számítunk, aminek nagyon kedvez például az alacsony kamatkörnyezet.

–   Ha már szó esett az ágazatokról, melyek a legfontosabbak?

–   A jármű-finanszírozást már említettem. Emellett az első fél évben jól szereplő gép- és termelőeszköz-lízing is most már ezek közé tartozik, ahogy az agrárlízing is. Erősödő pillér ugyanakkor a flottafinanszírozás, és ebben komoly bővülés várható, mert nemzetközi szinthez képest Magyarországon ez a megoldás kevésbé elterjedt.
A gazdaság egészét tekintve fontos szerepe van az agráriumnak, ahol az elmúlt időszakban jelentős technológiafejlesztés ment végbe, amely az eszközök gyors, rugalmas finanszírozása révén a lízingcégek számára is jó lehetőséget adott. A lízingszakma megkerülhetetlen tényezővé vált abban a folyamatban, amelynek eredményeként a mezőgazdaság súlya jelentősen nőtt a gazdaságon belül.

–   Pénzügyileg hogyan teljesítenek az ágazatok?

–   Valamennyi lízingpiaci ágazat stabil teljesítményt nyújt, most már mondhatjuk talán azt, hogy trendszerűen, szerencsére. Ki kell emelni azonban, hogy még alig vagyunk túl a válságon. Ezt azt jelenti, hogy bár a lízingcégek felvették a megfelelő fordulatszámot, de még fejlesztésekre, létszámbővítésre is szükség lehet annak érdekében, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a növekedés.

–   A gazdaság bővül, ez tovább pezsdítheti a lízingpiacot?

–   Az utóbbi negyedévek számai azt mutatják, hogy a finanszírozott összeg rendre növekszik, azaz emelkedő pályára került a lízingpiac is. Ebben természetesen szerepe van a gazdaság növekedésének, az alacsony kamatkörnyezetnek. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot mondhatjuk azt, hogy ha a gazdaság bővül, akkor a cégek helyzete is javul, ez pedig finanszírozási igényt támaszt, amely a lízingcégek számára piacot, növekedést jelent. A tempósabb és stabil lízingpiaci növekedéshez azonban elengedhetetlen az is, hogy a beruházások terén még tovább javuljon a nemzetgazdasági helyzet.

–   Hogyan változik a nem fizetett lízingek szerkezete, milyen a fizetési fegyelem?

–   A devizaalapú konstrukciók kivezetése kedvező hatással volt a lízingcégek portfóliójára. Az is látható, hogy az alacsonyabb kamatkörnyezet mind a vállalatok, mind a lakossági ügyfelek esetében kedvező hatással van a fizetési fegyelemre. Utóbbiaknál fontos még, hogy a jövedelemhez mért eladósodási vagy törlesztési plafon jelentősen csökkenti a kihelyezések kockázatát.

–   Hány tagja van és kik alkotják a lízingszövetséget?

–   Jelenleg harmincnyolc tagja van a Magyar Lízingszövetségnek. A tagvállalatok lefedik a magyar lízingpiacot.

–   Szeptembertől új a főtitkár van. Miért volt szükség váltásra?

–   Így van, szeptember 15-től Tóth Zoltán látja el a Magyar Lízingszövetség főtitkári feladatait, ő Lévai Gábortól vette át a posztot, aki egyéb elfoglaltságai miatt döntött úgy, hogy távozik. Tóth Zoltán komoly szakmai múlttal és nemzetközi tapasztalattal rendelkező lízingszakember, akinek fontos szerepe lesz abban, hogy a Magyar Lízingszövetség és tagvállalatainak fejlődését elősegítse.