Sok súlyosan eladósodott háztartás problémáján segített a devizahiteles elszámolás és a forintosítás. Számos adós esetében azonban várhatóan mindez nem lesz elegendő a fizetőképesség tartós helyreállításához, a jelentős késedelemben lévők közül sokaknak az új törlesztőrészlet a jövőben is kezelhetetlen terhet fog jelenteni.
Nagyszámú, lakáshitelét törleszteni nem képes család helyzetét tovább nehezíti, hogy tartozásokat halmozott fel a közműszolgáltatóknál is: nyilvános statisztikák azt mutatják, hogy a hitelintézeteknél fennálló tartozásokon túl több mint százmilliárd forinttal tartoznak az ügyfelek nekik is. Ezen tartozásoknak a közműszolgáltatások kikapcsolásán túlmenően ugyanazok a szankciók lehetnek a következményei, mint a lakáshitel-törlesztés elmulasztásának: árverezések, amelyek után bekövetkezik a vagyonvesztés. A még mindig nehézségekkel küszködő adósok helyzetén kíván segíteni a kormányzat által kidolgozott új eljárás, a magáncsőd intézménye - írta a Portfolio.hu-n Farkas Anita, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.
A fogyasztói eladósodás problémáinak enyhítésére számos európai ország vezetett be és fejlesztett tovább a magánszemélyek fizetésképtelenségekor alkalmazandó szabályokat az elmúlt évtizedekben. A magáncsőd intézményének bevezetése mellett az egyes országok más eszközökkel is törekedtek a magánadósságok rendezésére, azonban a közvetlen kormányzati részvétel ennek folyamatában ugyanakkor viszonylag ritka. Erre jellemzően akkor került sor, ha az eladósodás mértéke már társadalmi-szociális válsággal fenyegetett. Több országban ugyanakkor kiegészítették a jelzáloghitelekre vonatkozó jogszabályokat a nem teljesítő jelzálogadósságok gyorsabb rendezése érdekében.
Miközben az adós lakóingatlana a hitelezői követelések megtérülésének egyik legfontosabb, sőt jellemzően egyetlen vagyoni forrása, az adós lakhatását az eljárás sikeressége érdekében (is) biztosítani kell. Mindezek mellett a lakáscélú ingatlanok nagyszámú árverezése pénzügyi stabilitási szempontból is hordoz magában kockázatot. A magáncsődeljárásban a nemzetközi gyakorlat alapján a fizetésképtelen adósok vagyonát - köztük lakóingatlanát - értékesítik, a bevételt a hitelezők közötti kielégítési sorrendben szétosztják, majd az adós jövedelméből néhány éven keresztül még lehetőségeihez képest maximálisan törleszti adósságait. A magáncsőd szabályainak magyarországi bevezetésekor azonban - tekintettel a lakhatást biztosító ingatlan fentiek szerinti kitüntetett szerepére - egyedi szabályok bevezetése vált indokolttá. Törvényileg szabályozott feltételek fennállása esetén a jelzáloghitelező beleegyezésével lehetőség van a méltányolható mértékű és értékű lakásigényt meg nem haladó lakóingatlan csődvagyonból történő leválasztására, ha az adós törleszteni képes a meghosszabbított vagy átstrukturált tartozásokat, sőt, ehhez az állam törlesztési támogatást is biztosít.
Összességében a magáncsőd mind az adós, mind a hitelező(k) számára számottevő előnnyel jár. Az adós érdekeltté válik a vállalt törlesztési feltételek betartásában, a legális jövedelemszerzésben, valamint a hitelezőkkel történő együttműködésben. Sikeres eljárás esetén az adós belátható időn belül lezárhatja adósságait, s a jelzáloghitelezővel együttműködve akár lakástulajdonának megtartására is lehetősége nyílik. A magáncsőd a hitelezők számára is kiszámíthatóbbá teszi a követelések megtérülését: a törvény minden hitelezői csoport számára előír a vagyonfelosztásból történő kifizetések arányára vonatkozó szabályokat, illetve az eljárás végére minden szabályosan bejelentkezett hitelező számára teljesítendő minimális megtérülést.
Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy az új intézmény sem jelent mindenkinek megoldást. Jelentős nagyságú az olyan jelzáloghitelek száma, amelyek fedezete kevéssé forgalomképes vagy olyan ingatlan, amelynek forgalmi értéke lényegesen alacsonyabb, mint a jelzáloghitelező követelése, ráadásul ezen ingatlanok jó része olyan településen fekszik, ahol a lakossági jövedelmek alacsonyak, a térség elmaradott, kevés a munkahely. Emiatt a hiteladós családok egy része vélhetően nem tud majd a magáncsőd adta védelemmel élni. Számukra kiút lehet a Nemzeti Eszközkezelő által biztosított megoldás, amelyben a volt adósok bérlőként tovább használhatnák a lakóingatlant, és a bérleti díj fizetése esetén nem kell a kilakoltatás veszélyével számolniuk. Ugyanakkor feltehetően továbbra is számos olyan eladósodott háztartás marad, amelyen a fenti eszközök sem képesek segíteni. Az ő helyzetük megoldására egyéb állami intézkedések szükségesek, célzott pénzügyi támogatásokkal, a lakhatási lehetőségek legalább időleges biztosításával.
