Gazdaság
Sertéspestisveszély a keleti határ mellett
Kárpátalján ismét felbukkant a rettegett kór, egy vaddisznó teteméből mutatták ki, itthon kiemelten ügyelni kell a járványvédelmi intézkedések betartására
Az afrikai sertéspestis vírusát (ASP) Kárpátalján, egy Beregújfalunál elhullott vaddisznótetemből mutatták ki. Az ukrajnai szakemberek a község környékén karantén- intézkedéseket vezettek be, megtiltották a vadászatot. Az állatorvosok húsz kilométeres körzetben megvizsgálják a háztáji sertéseket. Idén január elején az ukrajnai Nagyszőlős területén már kimutatták a sertéspestis vírusát, az volt az első eset, hogy Kárpátalján megjelent a kór. A kór 2014-ben bukkant fel az Európai Unióban, először Litvániában és Lengyelországban.
Hazánkban eddig még nem jelent meg az ASP vírusa – jelezte a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Hírlapnak. A kór az emberre nézve nem veszélyes, ám a megfertőződött sertések, vaddisznók nem gyógyíthatók meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, ezért az érintett térségben az elmúlt hónapokban több száz, a betegség felismeréséről és megelőzéséről szóló tájékoztatót juttatott el az állattartókhoz és a vadásztársaságokhoz. Emellett az országos főállatorvos már januárban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elhullott vaddisznók keresését, valamint azok laboratóriumi vizsgálatát. Eddig csaknem négyezer minta vizsgálatát végezte el a Nébih nemzeti referencialaboratóriuma.
A sertéstartókat, vadászokat arra kérik, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására. Ha valaki elhullott vaddisznótetemet lát, értesítse a hatóságot. A határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni. Tilos sertésekkel élelmiszer-hulladékot etetni.
Az ASP kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók/ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad.
A beteg sertések váladékukkal ürítik a vírust, és ezáltal megfertőzik velük érintkező társaikat. Az emberek a váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, eszközökkel szintén elhurcolhatják a kórokozót. Fertőzés esetén az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak.
Az ASP óriási gazdasági kárt okoz, mert a betegségtől addig mentes országokba, régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtlenítik, a sertésforgalmazást és -felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett.
Hazánk keleti határátkelőin már korábban elrendelték az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzését, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzását is.