Részletesebb adatok a termékeken

Az előre csomagolt  árukon még a sótartalmat is fel kell tüntetni (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az élelmiszeripar azért tudott 2003 és 2013 között jó eredményeket felmutatni, mert erős volt az exporttevékenysége. Így kiegyenlítette a belföldi forgalom visszaeséséből fakadó hiányokat - mondta Dudás Gyula, az Agárgazdasági Kutató Intézet munkatársa a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minapi rendezvényén. A mikrovállalkozásoknál tíz százalék körüli, a kisvállalkozásoknál körülbelül 17 százalék jelenleg az exportbevétel aránya, a közepeseknél ez megközelítőleg 29, a nagyvállalatoknál pedig 41 százalék. Az export több mint felét húsz nagyvállalat adja. Szerinte a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozások hátránya a nagyokkal szemben – az export tekintetében – abból is adódik, hogy nem méretgazdaságosak, hiányzik az innovációs készség, és nem fordítanak kellő figyelmet a marketingre.

Dudás úgy véli: a belföldi eladások élénkítése mellett továbbra is ösztönözni kell az exportra termelést, aminek feltételeit a kormányzatnak és az üzleti szférának is meg kell teremtenie.

Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője elmondta: a nemzetgazdasági tárca összesen százmilliárd forint fejlesztési pályázati forrást nyújt az élelmiszeripari középvállalkozások számára, amelyek 50-750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el, míg az igényelhető kölcsön összege minimum ötvenmillió, maximum kétmilliárd forint lehet. A kamara szakértője úgy fogalmazott, hogy a pályázat – amelyre a támogatási kérelmeket várhatóan ez év november 30. és 2018. november 30. között lehet beadni – nagy lehetőség a feldolgozóipari fejlesztésben és a hatékonyságnövelésben gondolkodó élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta: az élelmiszerek csomagolása kulcsfontosságú élelmezési és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A csomagolószer-felhasználás Magyarországon 2015-ben évente 102 kiló volt átlagosan fejenként, ez szerinte a hazai gazdaság és az iparág fejlettségének megfelelő mutató. Szerinte már csak azért sem mindegy, hogy mibe van öltöztetve az áru, mert például egy-egy nagyobb hazai hipermarketben 25 ezer termék közül választhat a fogyasztó. A vevők mintegy 25 másodpercet szánnak döntéseikre. Nagy megjegyezte: a szakmai trend szerint a csomagolásban leginkább a könnyen megjegyezhetőség, az egyediség, a letisztult formavilág, a kényelmi megoldások alkalmazása és a nyomon követésre alkalmas jelzés a meghatározó.

A csomagolás számos információt tartalmaz, a többi között az adott élelmiszer tápértékét is. Szegedyné Fricz Ágnes, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese jelezte: ez az uniós tápérték-jelölési szabály 2011. december 13-tól hatályos az EU tagállamaiban, viszont alkalmazásukra öt év türelmi időt hagytak. Azaz az idén december közepétől már fel kell tüntetni az előre csomagolt termékeken az energia-, a zsír- (telítettzsír-), a szénhidrát- (cukor-), a fehérje- és a sótartalmat is.