A felhalmozott pénzügyi vagyont tekintve meglehetősen jómódúak a magyar háztartások, és idén is emelkedtek a megtakarítások.
Az idei második negyedév végére 49 935 milliárd forintra (a nettó 41 198 milliárd) emelkedett a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1339 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3954 milliárd a gyarapodás – adta hírül tegnap a Takarékbank. A beszámoló szerint a vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott a lakossági készpénzfelhalmozás: negyedév alatt 297 milliárd forinttal növekedett az állomány, ezen felül 278 milliárd forinttal emelkedett a látra szóló betétek állománya, és 27 milliárd forinttal csökkent a lekötött betéteké. A lakosság 118 milliárd forintért vásárolt hosszú, kilencmilliárd forintért rövid lejáratú – elsősorban állami – kötvényeket, bár a Takarékbank tapasztalatai szerint az infláció megjelenésével megszűnik az érdeklődés a rövid lejáratú papírok iránt.
Tőzsdei részvényt szintén kiugró mennyiségben, 38 milliárd forintért vásárolt a lakosság, a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 32 milliárd forint volt, biztosításokba pedig negyvenmilliárd forintnyi állományt tettünk be. A Takarékbank illetékesei beszámoltak arról is, hogy az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvények ötmilliárd forintot hoztak a konyhára összességében a negyedév alatt. A befektetési jegyek hozama kiugró, 66 milliárd forint, a háztartások biztosításainak átértékelődése pedig mínusz húszmilliárd forint volt. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon immár jelentős növekedésbe váltott 128 milliárd forinttal, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 145 milliárd forinttal nőtt.
Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó, 2016-os Eurostat-adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a bruttó hazai termék 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Tőzsdei részvényt szintén kiugró mennyiségben, 38 milliárd forintért vásárolt a lakosság, a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 32 milliárd forint volt, biztosításokba pedig negyvenmilliárd forintnyi állományt tettünk be. A Takarékbank illetékesei beszámoltak arról is, hogy az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvények ötmilliárd forintot hoztak a konyhára összességében a negyedév alatt. A befektetési jegyek hozama kiugró, 66 milliárd forint, a háztartások biztosításainak átértékelődése pedig mínusz húszmilliárd forint volt. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon immár jelentős növekedésbe váltott 128 milliárd forinttal, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 145 milliárd forinttal nőtt.
Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó, 2016-os Eurostat-adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a bruttó hazai termék 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
