Ma kezdi meg a bő egy éve húzódó Quaestor-ügy bírósági tárgyalását a Fővárosi Törvényszék. A bonyolult, szövevényes eset hazánk történetének egyik legnagyobb pénzügyi botránya.
Ma indul a Fővárosi Törvényszéken a Quaestor-ügy tárgyalása. A bíróság az eljárás első tárgyalási napjait keddre, szerdára és csütörtökre tűzte ki, a belvárosi épület nagytárgyalójában három napig csak Tarsoly Csaba és társai ügyével foglalkoznak. Az eljárás bonyolultságát jól jelzik a sajtónak eljuttatott számok: a nyomozati anyag összesen 132 ezer oldal, ebből állt össze a 2500 oldalas vádirat, amely szerint T. Csaba és tíz vádlott társa különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettéért és más bűncselekményekért felel. Az öt vádpont 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére, csaknem hetvenhétmilliárd forintnyi perértékben, több mint harmincezer személy sérelmére.
A 2010-es évek legnagyobb brókerbotránya 2015. március 9-én pattant ki, mikor a Quaestor-csoport közölte csődeljárást kezdeményeztek magukkal szemben, a fizetésképtelenné váló cég több tízezer befektetőnek nem tudott volna kifizetést teljesíteni. Indoklásuk szerint az akkor friss Buda-Cash-botrány miatt az ügyfelek megrohamozták a céget, a Quaestor-csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni. A következő napon a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez és bejelentette: a Quaestor százötvenmilliárd forint értékben bocsátott ki hamis kötvényt. A rendőrségi nyomozás már 11-én megindult, sejteni lehetett, hogy bűncselekmény áll a csőd hátterében.
A vádak szerint Tarsoly Csabáék a klasszikus piramisjátékokhoz hasonlóan működtették a társaságot. A Quaestor-cégcsoport egyik tevékenysége ugyanis az volt, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt., mint kötvényforgalmazó a Quaestor Hrurira Kft.-n, mint kötvénykibocsátón keresztül saját vállalati kötvényét értékesítette, magas kamatot ígérve a befektetőknek. A kötvénypiacon ez egy teljesen legális, elfogadott tevékenység, gond akkor van vele, ha társaság a tőzsdén nem tud akkora nyereséget termelni, amelyből finanszírozni tudja a befektetőknek beígért kamatot.
A Quaestor ezt úgy hidalta át, hogy újabb kötvényeket adott el, és az ebből befolyt összegből fizette ki az előző körben eladott kötvények ügyfeleit. A fedezet nélküli kibocsátást ráadásul két körben, több tízmilliárd forintos összegben végezte. Kiderült, hogy a rendszer nem fenntartható, mivel nem termel nyereséget befektetőknek, és amikor elfogy a későbbi befektetők által befizetett pénz, senkinek sem tud kifizetést teljesíteni. Tarsoly Csabát március végén hallgatta ki a rendőrség, és az is kiderült, hogy a Quaestor első öncsődje hamisnak bizonyult, a társaság nem jelentette be fizetésképtelenségét. A nyomozó hatóság arra a megállapításra jutott, hogy Tarsolyék hamis kötvénykibocsátással károsították meg a befektetőket, több mint harmincezer befektető nemcsak a kamathoz, de a befektetett pénzéhez sem jutott hozzá.
Szakértők szerint a várhatóan évekig elhúzódó Quaestor-ügy egy elvi problémára is rávilágít, nevezetesen arra, hogy mennyire tekinthető károsultnak az a befektető, aki bedől a hamis kötvénykibocsátásnak. Az állam igyekezett kártalanítani a becsapott kisbefektetőket, de a pénzügyi gondosság alapján mindenki maga tartozik felelősséggel azért, hová fekteti be a pénzét.
A 2010-es évek legnagyobb brókerbotránya 2015. március 9-én pattant ki, mikor a Quaestor-csoport közölte csődeljárást kezdeményeztek magukkal szemben, a fizetésképtelenné váló cég több tízezer befektetőnek nem tudott volna kifizetést teljesíteni. Indoklásuk szerint az akkor friss Buda-Cash-botrány miatt az ügyfelek megrohamozták a céget, a Quaestor-csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni. A következő napon a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez és bejelentette: a Quaestor százötvenmilliárd forint értékben bocsátott ki hamis kötvényt. A rendőrségi nyomozás már 11-én megindult, sejteni lehetett, hogy bűncselekmény áll a csőd hátterében.
A vádak szerint Tarsoly Csabáék a klasszikus piramisjátékokhoz hasonlóan működtették a társaságot. A Quaestor-cégcsoport egyik tevékenysége ugyanis az volt, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt., mint kötvényforgalmazó a Quaestor Hrurira Kft.-n, mint kötvénykibocsátón keresztül saját vállalati kötvényét értékesítette, magas kamatot ígérve a befektetőknek. A kötvénypiacon ez egy teljesen legális, elfogadott tevékenység, gond akkor van vele, ha társaság a tőzsdén nem tud akkora nyereséget termelni, amelyből finanszírozni tudja a befektetőknek beígért kamatot.
A Quaestor ezt úgy hidalta át, hogy újabb kötvényeket adott el, és az ebből befolyt összegből fizette ki az előző körben eladott kötvények ügyfeleit. A fedezet nélküli kibocsátást ráadásul két körben, több tízmilliárd forintos összegben végezte. Kiderült, hogy a rendszer nem fenntartható, mivel nem termel nyereséget befektetőknek, és amikor elfogy a későbbi befektetők által befizetett pénz, senkinek sem tud kifizetést teljesíteni. Tarsoly Csabát március végén hallgatta ki a rendőrség, és az is kiderült, hogy a Quaestor első öncsődje hamisnak bizonyult, a társaság nem jelentette be fizetésképtelenségét. A nyomozó hatóság arra a megállapításra jutott, hogy Tarsolyék hamis kötvénykibocsátással károsították meg a befektetőket, több mint harmincezer befektető nemcsak a kamathoz, de a befektetett pénzéhez sem jutott hozzá.
Szakértők szerint a várhatóan évekig elhúzódó Quaestor-ügy egy elvi problémára is rávilágít, nevezetesen arra, hogy mennyire tekinthető károsultnak az a befektető, aki bedől a hamis kötvénykibocsátásnak. Az állam igyekezett kártalanítani a becsapott kisbefektetőket, de a pénzügyi gondosság alapján mindenki maga tartozik felelősséggel azért, hová fekteti be a pénzét.
