Várhatóan még az idén megszületik a Quaestor-károsultak kártérítéséről szóló új törvény, amelyet december elején tárgyalhat a kormány. Az Alkotmánybíróság döntésével azonban gyakorlatilag kútba esett az általános kártalanítás lehetősége, azaz mindenkivel egyénileg kell majd elszámolni.
Még ebben az évben benyújtja a kormány a parlament elé a Quaestor-károsultak kártérítéséről szóló új törvényt – mondta el egy háttérbeszélgetésen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A tervek szerint a minisztérium a december 2-i kormányülésre terjeszti be a tervezetet, amelyet a december 15-i, idei utolsó parlamenti ülésig el is akarnak fogadtatni. A törvény részleteiről a szaktárca még egyeztet a Magyar Bankszövetséggel, annyi azonban biztos, hogy az új jogszabályban megmarad a kártérítési összeghatár, azaz az ügyfeleket harmincmillió forintig kárpótolják.
A hazai bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást „gyakorlatilag eltörölték” a Quaestor-üggyel kapcsolatban – reagált a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II műsorában az Alkotmánybíróság keddi döntésére. Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban azt mondta, mindenkinek általánosan, minden után kártalanítás jár. Ehelyett most majd mindenkivel egyénileg kell egyeztetni korrekt elszámolás keretében, amelynek során viszont a Quaestor-károsultak kevesebbet kapnak majd, mint az eredeti törvény alapján – idézte a távirati iroda a minisztert, aki kiemelte: a kormány próbálja felgyorsítani a folyamatot, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés.
Az AB döntése azonban nem feltétlenül rossz hír a károsultak számára, miután a testület csak a kártalanítás módját kifogásolja. Ugyanakkor azt egyértelművé tette, hogy önmagában a kártalanítás az alaptörvénnyel összeegyeztethető – jelentette ki lapunk tegnapi számában Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint valamennyi brókerügyben egyértelmű, hogy 1997–1998-ra nyúlik vissza a visszaélés-sorozat kezdete. Az alelnök egyszersmind határozottan visszautasította, hogy a jelenlegi jegybanknak bármiféle felelőssége lenne a Quaestor-üggyel kapcsolatban. „Amikor 2013 októberében az MNB vált a pénzügyi szektor felügyelőjévé, a feltárt károk több mint kilencven százaléka már létezett.” Az érintettek kártalanítására a jegybanknak amúgy jogilag sincs lehetősége.
A hazai bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást „gyakorlatilag eltörölték” a Quaestor-üggyel kapcsolatban – reagált a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II műsorában az Alkotmánybíróság keddi döntésére. Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban azt mondta, mindenkinek általánosan, minden után kártalanítás jár. Ehelyett most majd mindenkivel egyénileg kell egyeztetni korrekt elszámolás keretében, amelynek során viszont a Quaestor-károsultak kevesebbet kapnak majd, mint az eredeti törvény alapján – idézte a távirati iroda a minisztert, aki kiemelte: a kormány próbálja felgyorsítani a folyamatot, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés.
Az AB döntése azonban nem feltétlenül rossz hír a károsultak számára, miután a testület csak a kártalanítás módját kifogásolja. Ugyanakkor azt egyértelművé tette, hogy önmagában a kártalanítás az alaptörvénnyel összeegyeztethető – jelentette ki lapunk tegnapi számában Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint valamennyi brókerügyben egyértelmű, hogy 1997–1998-ra nyúlik vissza a visszaélés-sorozat kezdete. Az alelnök egyszersmind határozottan visszautasította, hogy a jelenlegi jegybanknak bármiféle felelőssége lenne a Quaestor-üggyel kapcsolatban. „Amikor 2013 októberében az MNB vált a pénzügyi szektor felügyelőjévé, a feltárt károk több mint kilencven százaléka már létezett.” Az érintettek kártalanítására a jegybanknak amúgy jogilag sincs lehetősége.
