Gazdaság
Pontatlanság az unió álláspontjában
Félreértésre ad okot az Európai Bizottság lapjában megjelent vizsgálat összefoglalója – véli a miniszterelnökség Paks II. ügyében
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi brüsszeli látogatásával egyidőben tették közzé az Európai Bizottság hivatalos lapjában a Paks II.-projekt esetleges állami támogatásával foglalkozó vizsgálat kapcsán a bizottság álláspontját. Tehát erre a napra időzítve jelent meg az a brüsszeli összegzés, amely egy novemberi uniós levélen alapul. Ennek alapján indította el a bizottság versenypolitikai főigazgatósága még tavaly a vizsgálatát a paksi projekttel kapcsolatban. A Miniszterelnökség akkor éppen azért hozta nyilvánosságra a levelet, hogy világos és tiszta képet kapjon a lakosság a kormány álláspontjáról. Akkor is és most is azt hangsúlyozták, hogy a projektben nem lesz ilyen állami támogatás, ezért a Rothschild-bankház elemzését is napvilágra hozták. Az uniós dokumentum publikálása egyben azt is jelenti, megnyílt annak lehetősége, hogy az elkövetkező egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tegyenek azzal kapcsolatosan, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
A tegnap közzétett bizottsági összefoglalóra a távirati irodán keresztül reagált a Miniszterelnökség is. Azt írták többek között, hogy a kormány megítélése szerint az összefoglaló számos pontatlanságot, félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz. Mint fogalmaztak: „a magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II.-beruházás a szabad piaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybevételére. A november 23-i döntésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság a közel kétéves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – megcáfolná”. A kormány álláspontja szerint a Paks II. bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel.
A Miniszterelnökség azt is közölte, sok a pontatlanság és félreértés az Európai Bizottság álláspontjában. „Sajnálatos módon az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja azt az állami támogatás szempontjából lényeges körülményt, hogy a finnországi Hanhikivi 1. atomerőművi beruházásban – amely műszaki téren nagymértékben hasonlít a Paks II.-projekthez – egy konzorcium keretein belül magánbefektetők is szerepet vállaltak, akik megfelelő szintű nyereségességet várnak el a finn atomerőművi projekttől.
Annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a „finn testvérprojekt” piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg – hangsúlyozta a Miniszterelnökség.
Megtérülő beruházás, jó üzlet hazánknak
A Rothschild-bankház elemzése tételesen reagál a megtérüléssel kapcsolatosan korábban harmadik felek által publikált kritikákra, amelyek félrevezető módon azt sugallják, hogy az új atomerőművi blokkok megépítése nem lenne gazdaságos. A szakértők következtetése ezzel éppen szöges ellentétben áll: a Paks II.-projekt megtérülő beruházás, jó üzlet Magyarországnak. A tanulmány részletesen alátámasztja, hogy nincs szükség állami támogatásra, a projekt a szabad piaci körülmények között is versenyképes és megtérülő - írta pár napja a blogján Aszódi Attila. a paksi bővítésért felelős kormánybiztos a részletes tanulmányra hivatkozva.