Előnye és hátránya is van a „korai” költségvetésnek, mindenesetre, ha a 2017-es és 2018-as büdzsé a jövő évihez hasonló menetrendben készülne, módosítani kellene a zárszámadást, hogy ne folyjanak össze az „intenzív, szakmai munkák” – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
– Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak azt mondta: rendszer lesz a korai költségvetésből. Mi ennek az üzenete?
– Az úgynevezett korai költségvetés fő üzenete az, hogy beláthatók a folyamatok, s ez egy kiegyensúlyozott működési környezetben kivitelezhető. Előnye még az előrehozott büdzsé elfogadásának az is, hogy tisztán látszanak a kormány szándékai arra vonatkozóan, milyen adókkal is tervezi a következő évet. A költségvetési gazdálkodási folyamatok tekintetében így viszonylag korán látszik, miként is alakul a bevételi és kiadási oldal, a „kincstári pálya”, az állam finanszírozásának lefutása.
– Most kiegyensúlyozott a működési környezet?
– Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság mutatói az elmúlt években jelentősen javultak, és alapvetően a tendenciákkal sincs probléma. De a globális kockázatokról nem szabad megfeledkeznünk, miután külgazdasági értelemben kis, nyitott piac vagyunk.
– Mi most a „rizikófaktor”?
– Egyértelműen a görög válság. Minél gyorsabban helyi, mármint görög, valamint európai megoldást kell találni a krízis kezelésére. A forint egyszer-kétszer elszálló árfolyama pont azt jelzi, hogy bennünket is megperzselhet a „görögtűz”.
– Nézzük a korai költségvetés hátrányait!
– Amennyiben a jelenlegihez hasonló lesz a büdzsé elfogadásának mechanizmusa, úgy a második féléves „terepet” nem lehet előre látni, azaz a bizonytalansággal is számolni kell.
– Híve a korai költségvetésnek?
– Korábban azt nyilatkoztam, hogy nem feltétlenül vagyok híve annak, hogy ebből rendszer legyen, azonban ez politikai kérdés, túlmutat azon, hogy nekem tetszik-e, vagy sem.
– Mit lép a Költségvetési Tanács egy év múlva, mikor is nyárra meglesz a 2017-es büdzsé?
– A Költségvetési Tanács természetesen alkalmazkodik majd a megváltozott feltételekhez, amennyiben a 2017-es, sőt a 2018-as büdzsét a szokásosnál hamarabb fogadná el az Országgyűlés. Betartjuk az előírásokat.
– Alakítanak ki erről álláspontot?
– Erről nem kell, mi a költségvetés betarthatóságát vizsgáljuk szakmai alapon.
– Változhat-e a jogállás?
– Ha arra gondol, hogy jogszabályba kellene iktatni, hogy a korábbiakhoz képest hamarabb voksolnak majd a következő években a parlamentben az állam központi gazdálkodásáról, azon az állásponton vagyok, ezt nem kellene törvénybe foglalni. Miután itt egy lehetőségről van szó, akkor kell vele élni, amennyiben a körülmények megteremtik ennek a feltételeit.
– Egy költségvetés elkészítése intenzív munka, ráadásul ott van a zárszámadás is.
– Amennyiben a 2017-es és 2018-as büdzséről is hamarabb szavazna a parlament, akkor a zárszámadás határidejét módosítani kellene. Intenzív munka ez is, félő, hogy összefolynának a teendők.
Barcza György: Hitelesség, kiszámíthatóság
Jelentős mértékben növeli a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, valamint a magyar állam hitelességét a korai költségvetés megalkotása – nyomatékosította Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, aki szerint a lényeg abban rejlik, hogy minél alacsonyabb legyen az államháztartás hiánya, amelyet az ÁKK-nak kell finanszíroznia a piacról. A szakember hozzátette: az úgynevezett korai költségvetés számukra nem változtatja meg az adósságfinanszírozási terveket. Ráadásul utóbbit negyedévente egyébként is átnézik.
