Gazdaság
Panasszal él a Mossack Fonseca
5 perces interjú: Vámosi-Nagy Szabolcs Ernst & Young-adószakértő
Az ügy előzménye, hogy vasárnap hatalmas információtömeg került nyilvánosságra volt és jelenlegi politikai vezetők, üzletemberek, hírességek, neves sportolók, valamint bűnözők titkos offshore üzleteiről az ügyvédi irodától, amely számos országban székhellyel bíró, névtelen offshore vállalatokat ad el ügyfelei számára. A több százezer céggel kapcsolatos adatokat egy titkos forrás szivárogtatta ki a Süddeutsche Zeitung című német lapnak.
Fonseca kijelentette, hogy külföldi szerverről indított informatikai támadás áldozatai lettek, és az ügyben feljelentést tettek. Szerinte az egész botrányban egyetlen bűncselekmény történt, a cégük elleni hackertámadás és ennek révén információk kiszivárogtatása tőlük, egyébiránt az ügyvédi iroda minden üzleti lépése legális. Méltatlankodott amiatt, hogy a kiszivárogtatott adatok nyilvánosságra hozói az iroda legnevesebb ügyfeleire koncentrálnak, semmibe véve utóbbiak magánéletét. Úgy vélekedett: a világ már szemmel láthatóan kész elfogadni, hogy a magánélet nem része az ember jogainak.
Az offshore-botrány központjában álló cég társalapítója szerint a Mossack Fonseca sosem semmisített meg dokumentumokat, vagy nyújtott segítséget adókerülésben, pénzmosásban.
Az offshore cégek jelensége nem új, és ha nem illegálisan megszerzett vagyonokat mozgatnak, akkor nem is jogellenesek. A Mossack Fonsecához hasonló irodákhoz általában a nagyarányú anyaországi nyereségadók elkerülése miatt fordulnak a befektetők: az általuk eladásra kínált, adóparadicsomokban működő offshore vállalatok megvásárlásával és esetleges feltőkésítésével a befektetők nagyobb nyereséget tudnak realizálni, mint anyaországukban.
5 perces interjú: Vámosi-Nagy Szabolcs
Ernst & Young-adószakértő
Politikusok, uralkodók, sportolók, művészek és más közéleti személyiségek is érintettek a világméretű leleplezési hadjáratban
A botrányban Vlagyimir Putyin közvetlen környezetéhez tartozó emberek is érintettek
Sigmundur Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök és felesége is érintett a botrányban
Petro Porosenko ukrán államfő a Roshen édesipari cég irányítójaként szerepel a panamai listán
Gonzalo Delaveou a saját ügye kudarca miatt távozik a Transparency Internationaltől
A marokkói VI. Mohamed királynak is a Mossack Fonseca ügyvédi iroda segített jachtot venni
Marine Le Penhez, a francia Nemzeti Front elnökéhez „közel állók első köre” is érintett a botrányban
Lionel Messi 6,5 millió dollár jövedelmet próbált egy offshore hálózaton keresztül eltitkolni
Nico Rosberg F1-es pilótával és korábbi világbajnok édesapjával több cég is összefüggésbe hozható
Michel Platini, az UEFA felfüg-gesztett elnöke a Le Monde szerint egy offshore céget irányít
Jackie Channek, az akciófilmek legendás sztárjának legalább hat offshore cége van– Az offshore szó hallatán sokan bűncselekményre gondolnak. Megalapozottak ezek a reakciók?
– Az offshore tevékenység önmagában nem szabálytalan, de kérdés, hogy mire használják. Adójogi értelemben lehet legálisan is más országban céget bejegyezni. Bűncselekménynek sem minősül, üzleti megfontolásból is létre lehet hozni adóparadicsomnak számító országban offshore céget. Például a nyereséget ott parkoltatja az illető, és ha indokoltnak látja, igénybe veszi.
– Egy törvényes üzleti tevékenységre alakuló cég mégis miért dönt úgy, hogy egy adóparadicsomnak számító államban jegyezzék be?
– Például, mert a tulajdonosok onnan veszik fel az osztalékot. Magyarországon 15 százalékos az adó, egy adóparadicsomban ennek a töredéke. Az adóminimalizálás azonban csak nagy összegnél éri meg. Mások el akarják dugni a vagyonukat, vagy felszámolás, végelszámolás alatt előtt állnak. De bukás előtt álló társaságoknál is is jellemző ez forma. Hozzáteszem ugyanakkor azt is, hogy az „offshore-ozás” kezd kimenni a divatból.
– Miért?
– A legfontosabb indok a terrorizmus elleni harc. Az ebben élen járó országok abban érdekeltek, hogy minél több adóparadicsomnak számító állam adott esetben szolgáltassa ki a kért adatokat. Ugyanígy akkor is, ha konkrét bűncselekmény merül fel. Természetesen ez a tevékenység nem szűnik meg, de nem mindegy, hogy nyolcvan vagy öt ilyen ország marad.
– Egészen a közelmúltig hazánk is adóparadicsomnak számított…
– Igen, 2004-ig, az európai uniós csatlakozásig. Ha egy külföldi cég itt hozta létre a székhelyét, viszont tevékenységet nem végzett, társasági adóját a felére tudta csökkenteni. A hazai adórendszer viszont ma már kellően szigorú e tekintetben is.
– Felelősségre vonható olyan közéleti személyiség, akinek offshore cégben van vagy volt érdekeltsége?
– Önmagában nem követ el törvénytelenséget azzal valaki, ha egy ilyen cégben tisztséget vállal. A közvélemény részéről viszont indokolt lehet a felháborodás.