Gazdaság
Otthonteremtés: támogatás milliókban
Budapest az ingatlanfejlesztők célkeresztjében – a gazdaságélénkítő kedvezmények fellendülést hozhatnak az építőiparnak
Szakértők szerint amennyiben egyre több családi ház épül, csökkenhetnek a használtlakás-árak (Fotó: Nagy Balázs)
Míg az Európai Unióban az összes építési feladat 36 százalékát a lakásépítés területén kellett elvégezni tavaly, addig Magyarországon ez az arány csak hét százalék volt. Az újlakás-építések száma tíz főre jutva a lengyelországinak a negyede, a csehországinak harmada, a szlovákiainak pedig körülbelül a fele. Az építőiparnak 2016 januárjában 44 százalékkal volt kisebb a megrendelés-állománya, mint egy évvel azelőtt. Tavaly novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti 40-80 négyzetméteres lakást, ez nyolcszázalékos emelkedés 2014-hez képest, ám Pécsett 33, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak 2015-ben, az Ingatlan.com adatai szerint. Budapesten a 21 négyzetméteres garzonlakásokat lehet a legdrágábban kiadni átlagosan 89 ezer forintért.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba azt hangsúlyozta: az otthonteremtési programmal a kormány egy olyan időszakot akar lezárni, amelyet a devizahitelek mellett a lakásépítések alacsony száma jellemzett; azt szeretnék elérni, hogy minden egyes magyar családnak legyen saját lakása és háza elérhető áron. Ez az ország demográfiai növekedését is szolgálhatja. Az otthonteremtési program elemei: az áfacsökkentés, a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), a kedvezményes, államilag támogatott hitel, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok).
A csodafegyver áfacsökkentés
„Csodafegyver” – lakonikusan így értékelte a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője, hogy januártól 27 százalékról öt százalékra csökkent az új lakások áfája. Balla Ákos lapunknak elmondta: 2008-tól nem épült új lakás, a panelek négyzetméterára is már 250 ezer forintra rúg. Budapesten, a IX. kerületben egy 1960–70-es években épült harmincöt négyzetméteres lakás ára már meghaladja négyzetméterenként a 300 ezer forintot. Az új lakások négyzetméterára 450-550 ezer forint között mozog, általában. Hozzáfűzte: ha egyre több új otthon épül, akkor a használt lakások ára csökken.
Saját célú lakásépítésnél ötmillió forintig az áfát vissza lehet igényelni – hívta fel a figyelmet Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A Magyar Hírlapnak elmondta: 2004-ban csaknem 44 ezer új lakás épült meg, tavaly nyolcezer sem. Az elmúlt évben 120 ezer otthont újítottak fel. Koji hangsúlyozta: a magyarországi 4,3 milliós lakásállományt figyelembe véve évente 43 ezer új lakást kellene felépíteni, 420 ezer otthont pedig felújítani. Az áfa öt százalékra csökkentését azért is tartja kedvezőnek, mert egyrészt nő a fizetőképes kereslet, másrészt a tapasztalatok szerint a házépítések hatvan százalékánál szóbeli megállapodást kötött a vállalkozó és a tulajdonos bizonyos munkálatok elvégzésére, és az utóbbi gyakran ódzkodott a 27 százalékos áfakifizetésétől, kölcsönösen előnyös megoldást kerestek, ami feketemunkába torkollott. Az ÉVOSZ azt javasolja, hogy az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál az áfaérték harminc százalékát számla alapján vissza lehessen igényelni, maximum hárommillió forintig. Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője lapunknak hangsúlyozta: az áfacsökkentést már régóta szorgalmazták. Szerinte azért is fontos, hogy új házak épüljenek, mert a lakásállomány hetven százaléka rossz minőségű. Párdi javasolta: házak felújításakor is lehessen áfakedvezményt érvényesíteni, főként ha energetikai korszerűsítésről van szó.
Kibővült a csok
Használt lakások vásárlásához, bővítéséhez is igényelhető csok: egy gyerek után hatszázezer, két gyerek után 1 millió 430 ezer, háromnál 2 millió 200 ezer, négy vagy több gyerek esetén pedig 2 millió 750 ezer forint vissza nem térítendő támogatáshoz lehet jutni. Lakás vásárlásánál az ingatlan vételára legfeljebb 35 millió forint lehet. A csokot a meglévő gyermekek után életkori korlátozás nélkül igényelhetik a párok, gyermekvállalásnál azonban feltétel a házasság megléte, illetve, hogy a házaspár legalább egyike negyven év alatt legyen a kérelem benyújtásakor.
A csok összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál egy gyermek esetén hatszázezer, kettőnél 2 millió 600 ezer, míg három vagy több gyermeknél tízmillió forint. Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, egygyermekes fiatal házaspár legfeljebb kettő, kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja a kedvezménnyel összefüggésben. A három- vagy több gyermekes családok új lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsönükhöz – legfeljebb tízmillió forintig – otthonteremtési kamattámogatást is kaphatnak, így a hitel kamata három százalék lesz.
A jegybank arra számít, hogy a csok, illetve a lakáspiac más típusú állami támogatásainak hatására 2017 végére 19 ezerre nő az átadott új építésű lakások száma – mondta Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. Úgy vélte: az új építésű lakóingatlanok forgalmi adójának csökkentése kínálati, illetve a lakáspiaci ösztönző programok, például a csok, keresleti oldalról is ösztönzik a lakáspiaci beruházásokat. Kormos Zoltán, az OTP Bank igazgatója jelezte: a pénzintézet az idén tíz-húszezer csok-kérelemre számít, átlagosan kétmillió forint értékben, 2016-ban a bankszektort tekintve országosan húsz-negyvenezer csok igénylés várható, ez összességében hatvanmilliárd forintot jelenthet. Ebből az új lakás vásárlás iránti kérelmek tíz-húsz százalékot tehetnek majd ki. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára elmondta: március végéig a hitelintézetek több mint kétezer-négyszáz csok-kérelmet fogadtak be, hatmilliárd forint összegben. Az MKB-nál átlagosan nyolcmillió forint támogatott hitelt igényeltek, jellemzően kétgyerekesek érdeklődnek. A Takarékbank március végéig több mint hétszáz csok-igénylést fogadott be, nyolcvan százalékát használt lakás vásárlására. A bankok úgy kalkulálnak: az igénylések száma az év második felében, az új lakások építésének felfutása után ugrik meg.
Az Otthon Centrum tanulmánya szerint idén az építési engedélyek száma alapján, valamint az engedélyezési eljárás könnyítése nyomán országos szinten tíz-tizenkétezer lakás is épülhet. Az ÉVOSZ elnöke szerint ez évben tizenkétezer új lakás, ház épülhet meg, jövőre már tizenhatezer, 2018-ban pedig húszezer. Koji László hozzáfűzte: tavaly az építőipar teljesítménye a GDP 4,5-5 százalékát tette ki, de a válság előtt ez az arány hét százalék volt, ami éveken belül ismét elérhető.
Közösségi erő a nokban
Az új lakások építésének ösztönzését nevezte a nok céljának Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Az új lakások építését a GDP-növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából is fontosnak tartotta, mert szerinte egy új lakás építése nyolcszor akkora mértékben járul hozzá a nemzeti össztermék bővüléséhez, mint egy lakásfelújítás. Gergely Károly, a Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója szerint a csok és a nok jól kapcsolódhat a lakás-takarékpénztárakhoz. A Trend FM-nek azt mondta: a Fundamenta tavaly 170 milliárd forintot helyezett ki az ügyfelekhez, ennek a hat-hét százalékát használták fel új lakás építésére, a többit használt lakásvásárlására, felújításra, korszerűsítésre fordítottak.
A csok és a korábbi lakástakarékpénztári megtakarítások is felhasználhatók önrészként a nok esetében – közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Az állam az éves befizetések után harmincszázalékos támogatást ad, amely legfeljebb évi háromszázezer forintot jelent. Ez hárommillió forintos támogatást is jelenthet tízéves időtávlatban. Az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a nokok nem fogyasztói csoportok, mert szigorú előírások vonatkoznak rájuk, pilótajátékról sincs szó, mivel annak lényege, hogy mindig újabb tagok léphetnek be, azonban a noknál zárt a taglétszám. Nem a lakásokat sorsolják, hanem azt, hogy a nok-tagok milyen sorrendben jussanak lakáshoz. Ez vagy licit, vagy sorsolás útján dől el, de a tízéves futamidő végére mindenki lakáshoz jut. Az államtitkár azt mondta, hogy a nok-törvény módosításánál figyelembe vették Áder János köztársasági elnök jelzéseit: törvényben szabályozták a tőketartalékra vonatkozó háromszázalékos szabályt, meghatározták a licit és a sorsolás menetét is.
A Magyar Hírlap úgy értesült: a tizenkét legnagyobb ingatlanfejlesztő cég nagy lakásprojekteket készít elő Budapesten, kilenc-tízezer új építésű otthon készülhet el két-két és fél éven belül. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Wolf László közölte: az ingatlanfejlesztők élénkülő aktivitását jelzi az is, hogy a bankot 2016. március derekáig összesen száznégy értékesítési célú lakásépítési projekt finanszírozásának igényével keresték meg a vállalkozások, a projektek keretében több mint négyezer-ötszáz lakás építését tervezik. A projektek összköltsége meghaladja a száztízmilliárd forintot.
A CBRE befektetési felmérése szerint Európa idén jelentős mértékű tőkére számíthat az ingatlanpiacon.
A preferált európai városok sorrendjében Budapest a nyolcadik helyen végzett, megelőzve például Prágát vagy Münchent.
Áremelést diktál a piac Magyarországon
A huszonnyolc tagú Európai Unión belül Svédországban ugrottak meg legnagyobb mértékben, 13,7 százalékkal a lakásárak tavaly a harmadik negyedévben, majd Ausztria (9,3 százalék), Írország (8,9 százalék) és Dánia (7,2 százalék) következik. Magyarország 5,5 százalékos emelkedéssel a kilencedik helyen áll. Az EU huszonhárom országában nőttek az árak, Finnországban stagnáltak. Négy országban olcsóbbak lettek a lakások: 7,6 százalékkal Lettországban, majd Horvátországban (–3,0) százalék), Olaszországban (–2,3 százalék) és Franciaországban (–1,2 százalék). Az Európai Unió egészében 3,1 százalékkal, az euróövezetben pedig 2,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak a tavalyi harmadik negyedévben, éves összehasonlításban.