Gazdaság

Összehangolt fejlesztéspolitikák a Duna régió országaiban

V. Németh Zsolt: A stratégia nem a folyóról szól, hanem egy térség összefogásáról

Vízminőség-védelem, környezeti kockázatok csökkentése és bio­diverzitás. Ezt is tartalmazza a Duna régió stratégia, amely összehangolja a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javításáért, a jólét növeléséért.

A környezetvédelem a tartós, kiegyensúlyozott fejlődést segíti - mondta a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára tegnap Budapesten, egy nemzetközi tanácskozáson. V. Németh Zsolt, a Duna régió stratégia idei éves fórumához kapcsolódó szemináriumon kiemelte, hogy a stratégia környezetvédelmi pillére három fő területet foglal magába, a vízminőség-védelmet, a környezeti kockázatok csökkentését és a biodiverzitást. A stratégia hatodik éves fórumát október 18–19-én rendezik meg Budapesten. Közölte, félreértés, ha úgy értelmezik a stratégiát, hogy az csak a folyóról szól. Ezzel szemben a stratégia egy térséget, egy régiót kíván összefogni - húzta alá az államtitkár.

V. Németh Zsolt emlékeztetett: a térség, a Duna régió felöleli a Duna vízgyűjtő területét, de túl is megy azon, hiszen olyan területek is részei, amelyek vízrajzilag nem tartoznak a Dunához, de politikailag, gazdaságilag igen. Rámutatott, nem véletlen, hogy a szeminárium programja jelentős részben a vízzel, a vízkezeléssel foglalkozik, hiszen a folyók kezelése, az árvizek elleni védelem, a víz biztosítása már most is a központi kérdések egyike. Félő, hogy az éghajlatváltozás miatt a víz jelentősége tovább nő majd.

Az államtitkár jelezte, a tapasztalatok megerősítik, hogy jelentős sikereket csak a területek és az országok összefogásával, együttműködésével lehet elérni, sokféle háttérrel, sokféle tudással. Ma éppen ez a sokféleség, diverzitás adja a térség erejét. Hozzátette, a várakozások szerint a kapcsolatok erősödéséhez ez a szeminárium is hozzájárul a régióban - tudósított a távirati iroda.A stratégia magyar honlapja kiemeli: a soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makroregionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 államot, kilenc uniós országot - Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia - és öt unión kívülit - Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna - összefogó stratégia 11 szakterületen hangolja össze a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.