Orbán régiós összefogást szorgalmaz

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök társaságában a tegnapi szabadkai gyáravatón (Fotó: Nagy Balázs)

Az utóbbi időszak legsikeresebb politikai és gazdasági szakaszához érkezett Szerbia, közeleg az ország európai uniós csatlakozása. Ez az eredmény a Vajdaságban élő magyarok nélkül nem jöhetett volna létre, de ehhez a kormányok együttműködésére, kölcsönös segítségére is szükség volt és lesz. „Csak magunkra számíthatunk a régióban, távolról nem lehet ennyire szoros az összefogás” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Masterplast legújabb, 1,3 millió euróból megvalósított szabadkai üvegszövetgyárának átadásán. Hangsúlyozta: ez az ünnepség is bizonyítja, hogy a magyar és a szerb kormány érdekelt egymás sikerében. Fontos, hogy a szomszédos országok nyissanak egymás felé, hiszen az ilyen méretű beruházásokból a határon túl élő magyarok is profitálnak: új munkahelyek százai jönnek létre biztos megélhetést teremtve. Szerbia miniszterelnökével a magyar kormány azon dolgozik, hogy az eddig elért eredményeket megtartsák, a főbb gazdasági célok között szerepel például a vasúthálózat és a határátkelőhelyek bővítése. Szerbia évekkel ezelőtt mélyponton volt, pénzügyi és politikai problémákkal küzdött, mára azonban talpra állt, ami bizonyítja, hogy csak tenni kell a siker érdekében.

A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország szeretné, ha Szerbia mielőbb csatlakozhatna az Euró­pai Unióhoz, ez az érdeke minden magyar állampolgárnak, ez lenne jó Euró­pának, a Vajdaságban élőknek, az itteni magyaroknak is. S ebben a folyamatban a Vajdaságra kulcsszerep hárul, hiszen ez a régió hídfő, amely összeköti Szerbiát Magyarországgal és Európával.

Aleksandar Vucic, Szerbia miniszterelnöke az ünnepségen kijelentette: a fejlesztéssel a vajdasági magyarok százai juthatnak munkahelyhez. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a kormány elkötelezett a támogatásukban és a Magyarországgal való együttműködésben. Mint mondta, a két kormány építő jellegű kapcsolatához egy olyan szorgalmas népcsoport is kell, mint a Vajdaságban élők. Vucic szerint magyar és szerb között soha nem volt és nem is lesz különbség. Fő cél a gazdasági stabilitás elérésén kívül, hogy mind több magyar kis- és közepes vállalat települjön Szerbiába, új és újabb munkahelyeket teremtve.

A most átadott szabadkai gyár havonta 1,6 millió négyzetméternyi üvegszövetet képes legyártani. A gépek mellett három műszakos munkarendben dolgozik a száz alkalmazott, és a Masterplast az itt előállított termékeket az európai piacokon értékesíti. A gyár második ütemének építése már folyamatban van, és hamarosan megkezdődik a gépek telepítése és a munkavállalók betanítása is. Ezzel az idén őszre már havi hárommillió négyzetméterre bővül a gyár kapacitása. Az utolsó, harmadik ütem 2017 tavaszára készülhet el, akkor a Masterplast tartósan több mint kétszáz fővel bővíti alkalmazotti létszámát Szerbiában.

Jövőre a szabadkai üzem három műszakban már nyolcvanmillió négyzetméter üvegszövetet állíthat elő évente, így a vállalatcsoport egyike lesz Európa három legjelentősebb üvegszövetgyártójának – ismertette Bunford Tivadar, a Masterplast dél-európai régiójának igazgatója. A beruházás már négy-öt éven belül megtérülhet. A teljes felfutást követően a szabadkai beruházás mintegy húszmillió euró körüli árbevételt hozhat a tavaly 83,9 millió euró bevételű vállalat számára. Így a társaság eredményei alapján fenntartja az osztalékfizetéssel kapcsolatos terveit.

2 perces interjú: Tibor Dávid, a Masterpast elnök-vezérigazgatója

– Milyen üzenete van annak, ha egy gyár ünnepélyes avatására két ország miniszterelnöke is ellátogat?

– Úgy gondolom, ez a tény a megtiszteltetésen felül igen nagy jelentőséggel bír. Miután a Masterplast Szerbiában és Magyarországon is jelen van, sőt, még több országban is, a méretünk alapján a kormányok számítanak a munkánkra. Ennek többek között az az oka, hogy igen komoly foglalkoztatók és járulékfizetők vagyunk. Márpedig minden országban sarkalatos pont a létszámbővítés kérdése és a büdzsé gyarapítása. Ez a régióbeli országok közös érdeke. Ugyanakkor mi is jól járunk, mert a magyar és a szerb kormány a beruházásösztönző támogatásaival adókedvezményt ad. Cserébe foglalkoztatást kér, amit mi biztosítunk. Így a lakosság – jelen esetben a szabadkai – is kedvezőbb feltételekkel vállalhat munkát.

– Minden kormánynak szívügye új munkahelyek létrehozása, de mi van akkor, ha egy ágazatban munkaerőhiány van? Hogyan segíthet a kormány például a magyar építőiparon?

– A kormányzat e kérdésben már „atombombát” robbantott. Az otthonteremtési program, a csok, a nok, az áfacsökkentés csodafegyverként hathat, végre felfuthat a magyarországi lakásépítési piac. Az pedig újabb kihívást jelent, hogy még több szakember dolgozzon az iparágban, tehát ismét visszakanyarodtunk a foglalkoztatás bővítésének sarkalatos pontjához. Az otthonteremtési kedvezmények hatására egyébként tőkepiaci változásra is számítok.

– Pontosan mire gondol?

– Az utóbbi években jelentősen visszaesett a magyarországi bankok hitelezési tevékenysége, amelynek fellendítése is kormányzati törekvés. Szintén fontosnak tartom, hogy a lakáspiaci kereslet-kínálat összhangba, egyensúlyba kerüljön. Amennyiben beindulnak az építkezések, számos vállalat kerülhet kedvező helyzetbe, és nem csak az építtetők. Az intézkedések áttételes hatása az egész nemzetgazdaság számára fontos.