Az Eximbankról, a paksi bővítésről és a szociális kártya bevezetéséről is kérdezték tegnap a kormányt az Országgyűlésben.
Az MSZP azzal kapcsolatban interpellálta a kormányt, hogy az Eurostat szerint az Eximbank „egy foglyul ejtett” pénzügyi intézmény, vagyis látszólag önálló, de valójában az állam és így az államháztartás része. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára azt felelte: az Eurostat semmilyen Eximbank-ügyet nem vizsgált, a kormány pedig elkötelezett az államadósság csökkentése mellett.
Az LMP a paksi bővítést érintő brüsszeli kifogások miatt is helyesnek ítélte, ha a kabinet egyelőre nem hívja le az erre szolgáló orosz hitelt, ám szerintük a költségvetéssel is hazardíroz a kormány, amikor 113 milliárd forintot költ a beruházás előkészítésére idén.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi bővítés magas társadalmi támogatottságát az LMP 2014-es választási eredményével állította szembe, miután a párt azzal kampányolt, hogy aki nem akarja a bővítést, szavazzon rájuk. „Az ellenzéki pártnak nincs politikája arra, hogy ha nem a paksi atomerőmű, akkor mi. Hogyan látható el olcsó árammal a lakosság másként?” – idézte a miniszter szavait a távirati iroda.
A Jobbik azzal kapcsolatban interpellálta a kormányt, hogy az uniós bíróság szerint a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány egyes elemei nem egyeztethetők össze az európai uniós joggal. A párt által kezdeményezett szociális kártya bevezetése szerintük azoknak a gyerekeknek az érdekét szolgálná, akiknek a szülei élvezeti cikkekre költik a segélyt. Megvizsgálja-e a kormány a kártya bevezetésének lehetőségét? - kérdezték.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában azt mondta: a pénzbeli és természetbeni támogatások jelenlegi rendszere a korábbinál sokkal kevésbé ad lehetőséget a visszaélésekre. Ennek oka az, hogy az önkormányzatoknak ugyanis nagyobb döntési kompetenciájuk van, s nem juttatnak támogatást annak, aki nem szorul rá.
Bizottsági vita az erdőtörvényről
Vita alakult ki az új erdőtörvény koncepciójáról az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága albizottságának tegnapi ülésén. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára bejelentette, a koncepciót kiegészítik a társadalmi vita észrevételeivel. Megpróbálják az erdők gazdasági funkcióját erősíteni anélkül, hogy az a természetvédelem rovására menne. A magyarországi erdővagyon ötven százaléka magántulajdonban van, nem élvez védelmet - tette hozzá. Szabó Marcell, a jövő nemzedékek szószólója a koncepció újbóli átgondolását kérte. Úgy vélte, az megnyitná az utat az idegen fajok betelepítésére, és az őshonos fajok-természetközeli erdők helyett monokulturális, fajtaszegény kultúrák elterjedését támogatná. Sallai R. Benedek, az albizottság LMP-s tagja arra kérte a tárcát, hogy a jelenlegi formájában ne fogadják el az erdőtörvényt.
