Nyitott kérdések a finanszírozásban a klímacsúcson

Szabó Zsolt: Magyarország 2020-ra az energiahatékonyság szempontjából eléri a kitűzött célt
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára szerint Magyarország 2020-ra az energiahatékonyság szempontjából eléri az Európai Unió által kitűzött célt. Szabó Zsolt az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában elmondta: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illetően messze az átlag fölött van Magyarország, hiszen 1990-hez képest ez a szám 36 százalék. A megújuló energiaforrások felhasználásban 11 százalék fölött állunk, a cél, hogy elérjük a 14,65 százalékot - tette hozzá.

Nem csak az államaik, a kontinenseik történelmének nevében vannak itt, nem csak azért, hogy igazságot szolgáltassanak egyeseknek vagy időt nyerjenek másoknak, hanem a Föld jövőjének érdekében is, ezt a felelősséget nem felejthetik el soha - hívta fel a részt vevők figyelmét a francia elnök. 

 

Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke csütörtök délután tervezi bemutatni az újabb tervezetet, amely alapján elkészülhet péntek délutánra a végleges változat. 

Sajtóhírek szerint továbbra is az a legvitatottabb kérdés, hogy a fejlődésben lévő országok támogatásához a klímavédelem érdekében, az egyes fejlett országok milyen mértékben járuljanak, milyen időközönként kell az államok kibocsátási célszámait felülvizsgálni. 

A jelenleg érvényben lévő klímavédelmi egyezmény az éghajlat-felmelegedésben csak a fejlett országok felelősségét mondja ki, amelyek történelmileg okolhatók a káros anyagok kibocsátásáért. Az új egyezményben minden államra vonatkozó közös, de országonként megkülönböztetett felelősség szerepel majd, ám ennek mértékéről és az abból fakadó pénzügyi következményekről vitázott egész éjjel a legtöbb országot magába foglaló munkacsoport a Le Monde című napilap szerint. 

Az aláírók arra akarják elkötelezni magukat, hogy a Föld légkörének felmelegedését nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest, de még vitatott, hogy mikorra. Ez a környezetvédő szerveztek szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak ígéretek maradjanak a kötelezettségvállalások.

A klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódásával az ezek által okozott kényszerű migráció ütemének további erősödésére lehet számítani a jövőben, ezért a párizsi tárgyalásokon körvonalazódó nemzetközi klímamegállapodásnak ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kellene - hangsúlyozták nemzetközi szakértők a klímacsúcson csütörtökön. William Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója elmondta, hogy a világon már így is többen vannak a kényszermigránsok, mint a második világháború óta bármikor. "Ha ehhez hozzáadjuk a klímaváltozás hatásait, akkor készek a lehető legrosszabb forgatókönyv elemei. Azért vagyunk itt, hogy ezt elkerüljük" - tette hozzá. Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács vezetője kiemelte: jelenleg a Földön átlagosan másodpercenként egy embernek el kell menekülnie otthonából egy rendkívüli időjárási jelenség miatt. Monique Barbut, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) ügyvezető titkára pedig arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül a közeljövőben lelassítani a globális felmelegedést, akkor az elsivatagosodó területekről emberek milliói kelhetnek útnak új hazát keresve. Barbut hangsúlyozta: tudományos előrejelzések szerint a globális átlagban két Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés a Szaharától délre található országokban ennél jelentősebb, négy fokos felmelegedést okozna, ami miatt számos mezőgazdasági terület művelhetetlenné, sok település pedig lakhatatlanná válna.