Nyilvánosak a fejezeti számok a költségvetésben

Az államadósság a GDP 71,9 százalékára csökken a jövő év végére
Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére, 37 ezer 279 milliárd forint nominális GDP mellett a költségvetési javaslat szerint. Az államháztartás 2017. december 31-ére tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 ezer 936,3 milliárd forint. A GDP az idei 2,5 százalékos bővülést követően 3,1 százalékkal nő, az infláció pedig 0,4 százalékról 0,9 százalékra gyorsul. A háztartások fogyasztásának növekedési üteme az idei 3,2 százalékról 3 százalékra lassul, a beruházások pedig az idei 1,8 százalékos visszaesés után 9,1 százalékkal bővülnek. Az export növekedése 6,3 százalékra lassul az idei 6,7 százalékról, az import bővülés üteme pedig 7,4 százalékra gyorsul 6,4 százalékról. A folyó fizetési mérleg többlete az ideivel megegyezően, 6,2 milliárd euró lesz, a GDP 5,2 százaléka. A foglalkoztatottak száma 1,7 százalékkal bővül, amiből a versenyszférában 2 százalékos, a közszférában 0,9 százalékos lehet a növekedés. Az átlagkeresetek 5,1 százalékkal emelkedhetnek jövőre az előterjesztés szerint.

Jövőre 949 milliárd forint lesz a Miniszterelnökség és a hozzá kapcsolódó számos intézmény, program, előirányzat költségvetési fejezete. A miniszterelnökségi fejezetben 47 milliárdos bevétellel is számolnak, így a költségvetési támogatás 903 milliárd lesz. Ezen belül magának a Miniszterelnökségnek a jövő évi költségvetése mintegy 33 milliárd forint, ebből működési - személyi, dologi - kiadás 20 milliárd, felhalmozásra, beruházásokra több mint 9 milliárd jut, és számolnak 4 milliárdos működési bevétellel is.

A központi kezelésű előirányzatok működési kiadásai közül a rendkívüli kormányzati intézkedések 110 milliárd, az Országvédelmi Alap 60 milliárd, a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja 20 milliárd, különféle kifizetések 4,6 milliárd, ágazati életpályák és bérintézkedések pedig 180,6 milliárd. (Ez utóbbi mintegy 45 milliárddal több az ideinél.) A megyei és járási kormányhivatalok jövő évi költségvetése mintegy 210 milliárdos lesz, ebből működési - személyi, dologi - kiadás mintegy 165 milliárd forint, beruházásokra mintegy 3,5 milliárd jut, ugyanakkor 38 milliárdos működési bevétellel is számolnak.

A felhalmozási, beruházási rovat kiadásai között szerepel Paks II, a Nemzeti Hauszmann Terv, a Modern Városok Program, a régi Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciója. A határon túli magyarok programjaira, nemzetpolitikai tevékenységre több mint 6,5 milliárd jut.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 22 milliárddal gazdálkodhat jövőre

Huszonkétmilliárd forintos lesz a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése, amelynek háromnegyedét, 15,59 milliárdot a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra szánnak. A kabinetiroda működési - személyi és dologi - kiadásai több mint négymilliárd forintot tesznek ki, beruházási kiadásai pedig további negyedmilliárdot. Ezen kívül a Magyar Foundation of North America támogatása 612 milliós, a kormányfői protokoll félmilliárdos, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kiadásai mintegy 400 milliós, a "Tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése" pedig 300 milliós tétellel szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében.

Az Országgyűlés Hivatalának csaknem 22 milliárd forintból gazdálkodhat

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 21,8 milliárd forint lesz jövőre. Ebből több mint 3,3 milliárd forint forítanak beruházásokra, illetve felújításokra. A hivatal az idei 21,8 milliárdhoz képest változatlan keretből gazdálkodhat, az Országgyűlési Őrség büdzséje ugyanakkor 2,6 milliárdról csaknem 3,3 milliárd forintra nő. A Köztársasági Elnökség költségvetése - benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal - ez évhez hasonlóan 2,3 milliárd forint lesz, ebből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje 1,4 milliárd forint.

Az adósság finanszírozásában 2017-ben is a lakosságra számít a kormány
A lejáró adósságot továbbra is belső, alapvetően forintkibocsátásokkal finanszírozná a kormány, meghatározó szempont marad az államadósság GDP-hez viszonyított arányának és a devizaadósság részarányának csökkentése, valamint a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában. A 2408,9 millió eurónyi devizalejárat kevesebb mint a fele az ideinek. A devizaadósság részaránya az idei év végére várható 26,5 százalékról 23,3 százalékra csökken a kormány tervei szerint. deviza törlesztési kötelezettségek mellett a forintban lejáró kötelezettségeket és a hiányt is piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások fedezik majd a tervek szerint. A kamatkiadások bruttó összege 2017-ben 955,1 milliárd forint a költségvetési törvényjavaslatban, 93 milliárddal kevesebb az ideinél.

Jelentősen nő a Belügyminisztérium költségvetése 

Jelentősen nő jövőre a Belügyminisztérium (BM) költségvetése, a tárcához tartozó rendészeti szervek mindegyike több pénzből gazdálkodhat jövőre, főként személyi jellegű ráfordításokra költhetnek többet. Míg a minisztérium költségvetése valamelyest csökken és az ideinél kevesebbet fordíthat személyi jellegű juttatásokra, addig a BM-hez tartozó szervezeteknél ezekre több jut. 

A rendőrség az ideinél 40 milliárd forinttal többet, 206 milliárd forintot kap személyi kiadásokra, a Terrorelhárítási Központ 7,2 milliárd forint helyett 12,6 milliárd forintot ugyanerre. Utóbbi szervezet dologi kiadásokra is többet költhet, idén 1,8 milliárd forintot költhettek erre a célra, jövőre 2,3 milliárdot. Szintén a személyi juttatások mértéke nő a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, a büntetés-végrehajtásnál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál.

A belügyi tárcához tartozó szervek közül a legjelentősebben a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ költségvetése nő, de a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is többet költhet. Kis mértékben nő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal büdzséje, illetve a BM Nemzetközi Oktatási Központ költségvetése. Az ideihez képest nem változik az Országos Polgárőr Szövetség, valamint az önkéntes tűzoltó-egyesületek költségvetési támogatása, előbbi több mint egymilliárd, utóbbiak 600 millió forintból gazdálkodhatnak. 

 Új elemként jelennek meg a büdzsében a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó, valamint a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások, ezekre 100-100 millió forintot tüntettek fel. 

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint az ideihez képest mintegy 51 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét, így jövőre több mint 350 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP csaknem 0,94 százalékának felel meg. Tavaly ez az arány 0,84 százalékos volt. 

A magyar kormány 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP-részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát.

A parlament honlapjára kedden késő este felkerült dokumentum is rögzíti, hogy a katonák és a rendvédelmi dolgozók tavaly júliusban életbe lépett életpályaprogramja nyomán a fizetésük átlagosan 30 százalékkal emelkedett, és 2019-ig évente 5-5 százalékkal nő. A most benyújtott javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2017 januárjától 41 620 forint. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

A javaslat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeiről is szól, a budapesti honvédkórház számára külön beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.

A NATO költségvetéshez való hozzájárulásra több mint 4,3 milliárd forint jut, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaira pedig 468 millió forint.

A honvédelmi tárca jövőre csaknem 33 milliárd forintos bevétellel számol, intézményi beruházásokra több mint 31,8 milliárdot jut.

Mintegy 177 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a KKM

Összesen 177,33 milliárd forint kiadást és 8,1 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat. A kiadások legnagyobb részét - 60,69 milliárd forintot - a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 7,31 milliárd forint működési bevétel társul. A minisztérium központi igazgatására 9,26 működési kiadást és 121 millió forint működési bevételt irányoznak elő. A KKM háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet fenntartása jövőre 180 millió forint működési kiadást jelent. Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre 15,15 milliárd forintot fordítanak. A Balassi Intézetre 2,87 milliárd forintotot, a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,81 milliárd forintot szánnak.

A határ menti gazdaságfejlesztési vajdasági programok támogatására 7,6 milliárd forint jut, a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiára pedig 5,2 milliárd forint. Egy-egy milliárd forintot szánnak az erdélyi és a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégiára, fél-fél milliárd forintot pedig a horvátországi magyarok demokratikus közössége vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájára, valamint a muravidéki gazdaságfejlesztési stratégiájára fordítanának. 150 millió forintot kapnának az Európai Területi Társulások, 120 millió forintot a Demokrácia Központ Közalapítvány és a Tom Lantos Intézet segítésére.

A nagyberuházásokkal jelentősen nőhet az Emmi büdzséje

A nagy kulturális beruházások, felújítások révén jövőre is jelentősen nőhet az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezeti költségvetése: a Liget Budapest projektre több mint 44 milliárd, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára több mint 10 milliárd, a Magyar Állami Operaház nagyberuházásaira pedig összesen mintegy 12,5 milliárd forint szerepel a 2017-es javaslatban. 

A közgyűjtemények - köztük olyan intézményeknek, mint a Nemzeti, az Iparművészeti vagy a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár - a javaslat szerint összesen csaknem 26,2 milliárd forint támogatást kapnának, amelynek mintegy fele jutna beruházásokra, felújításokra. Ezen belül az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára 10,1 milliárd forinttal számol a jövő évi tervezet, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységére 1,9 milliárd forintot, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciójára pedig 300 millió forintot irányoz elő a javaslat.

Emellett támogatásra számíthatnak minisztériumi fenntartású művészeti intézményei, a kulturális feladatokat ellátó gazdasági társaságok és alapítványok,a kulturális szakdiplomácia, a művészeti tevékenységek, illetve a fesztiválprogramok.

MSZP: a jómódúaknak és a haveroknak jelent előrelépést a büdzsé
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint a 2017-es büdzsé kizárólag a jómódú családoknak és a "fideszes haveroknak" jelent előrelépést. Burány Sándor szerint a javaslat érdemi elmozdulást nem jelent az idei büdzséhez képest. Az ellenzéki politikus hozzátette, a Fidesz hatéves kormányzásának köszönhetően az országban a lakosság több mint negyven százaléka a Központi Statisztikai Hivatal által számított létminimum alatt él. Egy ilyen országban a jómódúak és a haverok támogatása helyett elsősorban a nehéz sorban lévő embereken kellene segíteni - közölte, hozzátéve, ennek a törekvésnek évek óta nyoma sincs a büdzsében. Burány Sándor szerint a 2017-es nyugdíjemelést "még nagyítóval is nehéz észrevenni", miközben a napokban fideszes javaslatra emelték fel ötmillió forintra Matolcsy György jegybankelnök fizetését. Értékelése szerint a jövő évi büdzsé azt mutatja: folytatódik az a kormányzás, amely "az ország lerablásra épül", amely számolatlanul adja a súlyos milliárdokat a Fidesz-közeli vállalkozóknak, családtagoknak.

Jövőre is mintegy 3,8 milliárd forint jut a pártok támogatására

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2017-ben is mintegy 3,8 milliárd forintot kaphatnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik. A Fidesz mintegy 877 millió forintra, a KDNP pedig csaknem 153 millió forintra számíthat. A Jobbik csaknem 476 millió forint, az MSZP 427 millió forint, az LMP csaknem 174 millió forint támogatásból részesülhet a költségvetésből. A frakcióval nem rendelkező pártok közül az Együtt - A Korszakváltók Pártja csaknem 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd Magyarországért (PM) közel 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig mintegy 71 millió forintot kaphat. A pártalapítványok 1220 millót kapnának.

Magasabb összegből gazdálkodhatnak az önkormányzatok

Több mint hatmilliárd forinttal javasolja megemelni az önkormányzatok előirányzatát az ideihez képest a kormány a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztésében. A fejezetre 668,38 milliárd forintot irányozott elő a nemzetgazdasági miniszter, míg az idei évre 662 milliárd forint szerepelt itt.

A működés általános támogatására 155,8, az önkormányzatokhoz köthető köznevelési feladatok támogatására 186,9 milliárd forint jut. Utóbbi 7,2 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Több mint 10 milliárd forinttal nő az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok előirányzata, itt 198,5 milliárd forintot tüntetett fel a kormány. Kulturális feladatokra lényegében változatlan összeg - 31,2 milliárd forint - szerepel, s miközben a kiegészítő támogatások előirányzata a 2016-os 107 milliárd forintról 62,7 milliárdra csökken, új soron felhalmozási támogatásokat szerepeltetnek 33,2 milliárd forintos előirányzattal.

Többlettámogatást kapnak a schengeni külső határoknál határátkelőt fenntartó települések.

Negyedével nő a bíróságok költségvetése

Több mint negyedével, 92,787 milliárd forintról 118,398 milliárdra nő a bírósági fejezet az idei évhez képest a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint. Az Igazságügyi Minisztérium költségvetése némileg csökken, kismértékben emelkedik az ügyészségé és az ombudsmané, az Alkotmánybíróságé  pedig változatlan marad.

Nőnek az oktatásra jutó források

Bővülnek a jövő évi büdzsében az oktatásra jutó források, a terület mintegy 270 milliárdos többlettel számolhat. Az állami intézményfenntartó több mint 23 százalékkal, 100 milliárddal nagyobb keretet kap, mint az idén. Az átalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 535 millió forintból gazdálkodhat majd. A pedagógusok fizetése az életpályamodell és a minősítési rendszernek köszönhetően nő. Kiegészítő támogatást kapnak az óvodapedagógusok a minősítéshez és kapacitásbővítéshez. 

A köznevelési célú humán szolgáltatásokra 189,85 milliárdot különítettek el az idei 166 milliárddal szemben, a hit- és erkölcstan oktatására és tankönyvtámogatásra 4,8 milliárdot, ez idén 3,7 milliárd forint. Köznevelési szerződésekre a 2016-os összeggel megegyező módon 4 milliárdot fordítanának. 

Az Oktatási Hivatal 6,9 milliárdos működési kiadási tétellel szerepel, működési bevételeire 510 millió forintot irányoztak elő. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet működési bevételei 3,9 milliárddal, ez szintén megegyezik az ideivel, személyi juttatásai 2,4 milliárddal, dologi kiadásai 2 milliárddal szerepelnek.

A felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók számára a 2016-ban nyújtott 15 százalékos béremelést 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos bérrendezés követi. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 17,18 milliárdot különítettek el, ami megegyezik az ideivel. 

A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program 1,98 milliárddal szerepel a büdzsé tervezetében. Határon túli oktatási feladatokra 800 millió jutna, ami közel duplája az idei összegnek.

Ónodi-Szűcs: a bővülő források mellett az egészségügyben előre tudnak gondolkodni
Korábban a szűkülő források miatt kellettek reformok, most viszont a források bővülésének köszönhetően lehet "előre gondolkodni" az egészségügyben - közölte Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy szerdai szakmai fórumon, Budapesten. Az államtitkár kifejtette a források bővülése miatt fejleszteni tudják a kancellári rendszert, újragondolni a budapesti ellátást és leválasztani a szociális ágyakat az egészségügyről. Hozzátette: mindenkinek meg kell kapnia az igényeinek megfelelő ápolást, de ezt nem szabad az egészségügy rendszerében nyújtani, ezért a következő három-négy évben kivinnék ezt az ellátási formát a kórházakból és a jelenleginél nagyobb ilyen kapacitást alakítanának ki a szociális ellátórendszerben.

Varga Mihály szerint az egészségügyre 167 milliárd forint többletforrást tartalmaz a költségvetési javaslat.Növekednek az egészségügyre fordítható források; a háziorvosi ellátás hatmilliárd forinttal kap többet, 112 milliárddal 746 milliárd forintra emelkedik az összevont szakellátás kerete az ideihez képest. Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata közelítőleg 2059 milliárd forint, szemben az idei 1963 milliárd forinttal. 

A javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátásra valamivel kevesebb mint 113 milliárd forint az előirányzat az idei 107 milliárddal szemben. Az alapellátásra és népegészségügy fejlesztésére 4,5 milliárd forint szerepel. Összevont szakellátásra jövőre 746 milliárd forint fordítható, ez 112 milliárddal több az idei 634 milliárdnál. 

A fürdőszolgáltatások áfacsökkentését szorgalmazza a fürdőszövetség
A Magyar Fürdőszövetség örül a döntésnek, miszerint a szálláshely szolgáltatók mellett a vendéglátó egységek üzemeltetői is 18 százalékos áfa-kulccsal kalkulálhatnak 2017-ben, de szerintük a fürdőket is jogosan megilletné az alacsonyabb áfa.  Véleményük szerint az áfacsökkentéssel a turizmus kiemelt szereplői kaptak lehetőséget szolgáltatásaik bővítésére, fejlesztésére. A magyarországi fürdők és szolgáltatásaik jelentik számtalan településen a fő vonzerőt, ugyanakkor hiányzik a szakképzett személyzet. Erre a SZÉP-kártya felhasználásának változatlan szabályai, és a kedvezőbb áfakörbe-tartozás megoldást jelentene, a fürdőkben végzett gyógyászati tevékenységek OEP térítési díjának 20 százalékos emelésével együtt.

Gyógyszertámogatásra jövőre 247 milliárd forintot szánnak a javaslat szerint, ez 16 milliárddal több az ideinél. A gyógyszer-támogatási céltartalék előirányzatát 8 milliárd forinttal magasabb összegben, 58 milliárdban határozták meg. Gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez is támogatást nyújt a kormány, erre jövőre 200 millió forintot különítettek el. 

 Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének jövő évi előirányzata megközelítőleg 7 milliárd forint, ahogyan az idén is. Az új budapesti kórház előkészítésére 500 millió forint szerepel a javaslatban működési kiadásként, és 3,5 milliárd forint felhalmozási kiadásként. Idén egymilliárd forint volt erre szánva. 

Az egészségbiztosítási ellátások kiadásai fejezeten belül táppénzre 79,3 milliárd a kiadási előirányzat, szemben az idei 65,16 milliárddal. Növekedés látszik a gyermekgondozási díj kiadásainál; az idei 116,3 milliárdhoz képest jövőre megközelítőleg 125 milliárd az előirányzat. A gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatására az ideivel egyezően 690 millió forintot szánnak. 

Több pénz jut a korhatár alatt nyugdíjba menő nőknek 

Emelkedik jövőre - az idei 195 milliárd forintról 233 milliárd forintra - az a keretösszeg, amelyet a kormány a nők korhatár alatti nyugellátására szán. A nők korhatár alatti nyugellátása mellett a korhatár felettiek öregségi nyugdíjára szánt összeg is nagyobb a jövő évre tervezett büdzsében az ideinél, 2473 milliárd forint helyett 2501 milliárd forint. Csökken ugyanakkor a hozzátartozói nyugellátások összege: árvaellátásra az idei 34 milliárd forinttal szemben jövőre 31 milliárd forinttal kalkulál a kormány, míg az özvegyi nyugellátásra az idei 338 milliárd forinttal szemben 334 milliárd forintot szánnak. Nem változik a nyugdíjbiztosítási szerv büdzséje, mind személyi juttatásokra, mind dologi kiadásokra az ideivel azonos mértékű összegből gazdálkodhatnak.

Csökken a bankadó, jelentősen nő a társasági adóbevétel előirányzata

Jövőre tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is, a társasági adóból azonban az ideinél jóval többre számít a költségvetés. A kormány 2017-ben 66,5 milliárd forint bevételre számít bankadóból, szemben az idei 79,2 milliárd forintos előirányzattal. A megszűnő hitelintézeti járadékból az idei előirányzat 6,3 milliárd forint volt.Jelentősen nő ugyanakkor a társasági adóbevétel előirányzat, az idei 400,5 milliárdról 734,7 milliárd forintra.

Az ideihez hasonló mértékű közszolgálati hozzájárulást kapna jövőre a közmédia

Közszolgálati hozzájárulásként 70,14 milliárd forintot javasol a közmédiának juttatni a tervezet; ez mintegy negyedmilliárd forinttal magasabb a 2016-ra megszavazottnál. A tavaly elfogadott, idei költségvetésben 69,86 milliárd forintos közszolgálati hozzájárulás szerepel. 

Ritter Imre, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága költségvetési albizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta: a kormányjavaslatba a Magyarországon élő nemzetiségek igényei még nem kerültek bele, ezért a parlamenti vita során módosító indítványt nyújtanak majd be. Így reményeik szerint a jelenlegi számok még jelentősen, mintegy 2,5 milliárd forinttal nőnek majd - emelte ki. Hozzátette, felmerült, hogy a 2016-os költségvetés módosítása során igényeik egy részét - elsősorban a beruházásokra, felújításokra vonatkozóakat - már a 2016-os költségvetésbe is bele lehet foglalni, ez pedig csökkentheti a jövő évre szóló igényeket.

Az ideihez hasonló összegből gazdálkodhatnak jövőre a hazai nemzetiségek

Az ideihez hasonló összegből gazdálkodhatnak jövőre a hazai nemzetiségek. Ritter Imre német nemzetiségi szószóló arra számít, hogy a parlamenti vita során nőni fog a jövőre tervezett támogatás összege. Az országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása esetében nem lesz emelés, minden önkormányzat ugyanakkora összegből gazdálkodhat, összesen majdnem 1,6 milliárd forintot szánnak erre a célra a jövő évi költségvetésben.

A területi és a települési nemzetiségi önkormányzatok általános működési és feladatalapú támogatását sem emelik, jövőre is több mint hárommilliárd forint jut erre. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működtetésére is az ideihez hasonló összeg járhat, mintegy 971 millió forint.

Mintegy 450 millió a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására

A hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására mintegy 450 millió forintot különítene el a kormány jövőre. Idén ugyanennyi pénzt állt rendelkezésre.

A Nemzeti Olimpiai Központ beruházásra 36 milliárd forint jut

A jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam - az ideihez hasonlóan - 2017-ben is majdnem 36 milliárd forinttal támogatja a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását, míg a kiemelt sportágak sportfejlesztési és sportlétesítmény-fejlesztési támogatása 8 milliárd forint lesz. A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására a 2016-osnál mintegy 800 millió forinttal többet, 11,78 milliárd forintot terveznek, a versenysportok támogatására pedig 2,8 milliárd forintot, ez kétszerese az ideinek.

Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatására viszont a 2016-os 7 milliárd forint helyett 3,9 milliárd forint szerepel a büdzsében.

A nemzeti stadionfejlesztés és több más sportlétesítmény-fejlesztési tétel is szerepel a büdzsében. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 1 milliárd jut. De tétel a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege, a 2017-es vizes-világbajnokság megrendezéséhez szükséges kiadások és a győri rendezésű nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztések.

Több mint egymilliárd forint jut jövőre a reformáció emlékévére

Összesen 1,1 milliárd forint jut 2017-ben, a reformáció emlékévében a Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatására - derül ki a kedden késő este a parlament honlapján megjelent költségvetési törvényjavaslatból. A javaslat szerint a hittanoktatás támogatására akárcsak tavaly és idén, jövőre is 3,1 milliárd forintot fordítanának.

Az egyházi alapintézmény-működésre fordítható összeg, illetve a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére 2017-ben is 8,8 milliárd forintot szán a kormány, és szintén változatlan összeg, 1,7 milliárd forint jut jövőre az egyházak hitéleti támogatásának kiegészítésére. A vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására is ugyanannyit, 121 millió forintot fordítanának. Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására összesen 3,8 milliárd forintot tervez költeni a kormány, míg idén ez az összeg 650 millió forint volt.