Nyílt vita a korábbi forráselosztásról

Az Európai Unió előző, azaz a 2007–2013 közötti pénzügyi időszakának forráselosztása nem jó társadalompolitikai célokat szolgált – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap az Országgyűlésben. Lá­zár János hangsúlyozta, a brüsszeli elosztás nem az ország érdeke szerint dőlt el a korábbi ciklusban. A tét nagy volt – fogalmazott –, közel 9223 milliárd forint. A miniszter megdöbbentőnek nevezte, hogy az összeg mintegy kilencven százaléka került állami vagy önkormányzati intézményekhez – tudósít az MTI. Ezzel szemben a 2014–2020 közötti ciklus uniós forrásainak hatvan százalékát a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) erősítésére fordítja a jelenlegi kabinet.

Lázár János a korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely akár a források 45 százalékát is elkölthette a pályázatok lebonyolítására, amire akár ezerötszázmilliárd forint is kifolyhatott. Kiemelte, hogy jelenleg ez mindössze 12 százalékot tesz ki. Lázár János leszögezte: nem tudható még, hogy a jelenlegi ciklus után lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni. Ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében ezermilliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás.

A Fidesz a fejlesztési ciklus hatalmas eredményének tartja, hogy nem ragadtak be az uniós pénzek. Bánki Erik, a kormánypárt egyik vezérszónoka a legjobb közép-európai eredményként hivatkozott a 108 százalékos teljesítésre, amihez értékelése szerint az vezetett, hogy a 2010 utáni kormány átalakította a konstrukciót. A parlament gazdasági bizottságának elnöke bírálta, hogy a szocialista kormány lobbiérdekeket próbált kiszolgálni a pénzek elosztásánál, és gyakran a hazai kis- és középvállalkozások konkurenciáit támogatta. Majd később sajtótájékoztatóján Bánki Erik úgy fogalmazott: a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt, a „szándékosan bonyolult” intézményrendszer miatt a rendelkezésre álló források alig több mint tíz százalékát tudták felhasználni. A 2010-es kormányváltás után azonban felgyorsultak a pályázati döntések és a kifizetések is, így „végül Európa éltanulója lettünk” – jelentette ki.

Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka is azt emelte ki: az Orbán-kormány huszonöt–harminc százalékos forrásvesztést akadályozott meg, Magyarország számára pedig előnyösen alakult az uniós tagság nettó mérlege. Hargitai János (KDNP) két részre osztotta a 2007–2013-as ciklust. Az MSZP-kormányoknak volt idejük felkészülni, míg az Orbán-kormánynak működtetnie kellett egy, a szocialisták által pályára állított rendszert.

Az MSZP-s Harangozó Gábor szóvá tette, az uniós pénzekből nem sikerült javítani az ország versenyképességét. Az ellenzéki politikus egy hangfelvételre hivatkozva kritikával illette azt is, hogy korábban esett szó a Közgép egyik pályázati győzelméről, mint hogy azt kiírták volna. Kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész nem indított eljárást. Bana Tibor (Jobbik) szerint a szocialista–szabad demokrata kormányok a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedést tűzték ki célul, ehelyett viszont egy közvetlen politikai befolyás alatt álló intézményrendszert hoztak létre. Schmuck Erzsébet (LMP) közölte: a támogatások fenntarthatósági szempontból semmit nem lendítettek a gazdaságon.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, mire 2010-ben a Fidesz-kormány átvette a terület felügyeletét, a fejlesztési források hetven százalékát már lekötötték. Magyarországnak az árfolyamnyereséggel együtt 8600 milliárd forint fejlesztési forrás lehívására nyílt lehetősége. A forrásvesztés elkerülése érdekébem mintegy 9500 milliárdra kötöttek szerződést, és ebből valamivel több mint 9200 milliárd forintot fizettek ki. A jövőben fókuszált fejlesztéspolitikára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság a saját lábára álljon.

Szintén tegnapi hír, hogy április 30-tól Héjj Dávid lett a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) végrehajtásáért felelős kormánybiztos.

A döntés egyértelmű volt: a nekünk járó keret minden centjét el kell hozni

5 perces interjú: Weinhardt Attila, a Portfólió elemzője

– Hogyan érinti a „túlfizetés” a költségvetést és a GDP-t?

– Több mint hatszázmilliárd forintnyi túlfizetésünk van, a tényleges keret százhét százalékát fizettük ki. Vagyis ezeket a fejlesztéseket már kizárólag a magyar költségvetés terhére vállalta a kormány. Ezt azért tudta megtenni, mert már tavaly is egészen jól állt a büdzsé, idén pedig szintén, ezt bizonyítja a minap bejelentett ötszázmilliárdos év közbeni kiadásnövelés. Tavaly a túlfizetés nélkül akár a GDP-hez mérten egy százalék alatti deficit is kialakulhatott volna, így viszont várhatóan két százalék körül marad majd a végső elszámolás után. A tavalyi 620 milliárdos túlfizetés nem véletlen: az a gazdaságpolitikai döntés húzódott meg mögötte, hogy mindenáron el kell hozni Brüsszelből a 2007–2013-as időszakra nekünk járó teljes keretet.

– A százhét százalék nagy siker?

– Egyfelől igen, mert két-három éve még nálunk is félő volt, hogy eurómilliárdok ragadnak bent a közös kasszában, az utóbbi évek felpörgetett kifizetései miatt azonban ennek veszélye elhárult. Igaz, még mindig csak 89,4 százalékát kaptuk meg a pénzünknek, azaz 720 milliárd forintra még mindig várunk. Másfelől viszont ez a százhét százalék egyfajta kényszer is volt, mert a projektkiválasztási, túlárazási és korrupciós problémák miatt kénytelenek voltunk jó sok számlát előállítani, hogy később a tárgyalások nyomán mindenképpen le tudjuk kötni a nekünk járó pénzek száz százalékát.

– A forráslekötési hajrá mennyire volt intenzív?

– A cseheknél és a szlovákoknál felpörgött a tempó a GDP 3,5-4 százalékára, hiszen a hét évre járó keretük csak 21–25 százalékát tudták lehívni tavaly, így a GDP-növekedésük is szépen meglódult. Magyarország esetén az IMF adatai szerint a hétéves keretünk mintegy húsz százalékát hívtuk le, ami a GDP 5,7 százalékát tenné ki, de ténylegesen ebből csak a GDP három százalékát kaptuk meg 2015-ben. Ez lassabb, mint a 2014-es adat, így ez is szerepet játszhatott abban, hogy 2015-ben már lassult a magyar gazdaság növekedése a 2014-es ütemhez képest. Egyébként az EU-támogatások hatása a GDP szintjét négy–hét százalékkal tolta feljebb az elmúlt években a 2010-es kiindulási alaphoz képest.

Economist: A szocialisták olcsón vásároltak

Az Országgyűlésben tegnap szó esett az MNB alapítványairól is. A szocialisták szerint törvénysértő módon finanszírozta a költségvetést a jegybank. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke válaszában kifejtette: „Az alapítványok vagyonjuttatást kaptak, ebből vásárolták meg az állampapírt, és a hozamból gazdálkodnak. Ha arról beszélünk, hogyan segíti a költségvetést a nemzeti bank, ez közgazdaságilag teljesen ugyanaz, mintha befizette volna az eredményét az államnak” – fogalmazott. Az alelnök reményét fejezte ki, hogy az Állami Számvevőszék mihamarabb kimondja: az alapítványok megfelelően működnek. Az alapítványok ügyével egyébként a The Economist is foglalkozott tegnap ,és cikkében az 1990-es évek elején látott vadkapitalizmust idézi fel. Azt írták: Magyarországon nagy hagyománya van a köz- és a magánvagyon közötti határvonal elmosódásának. Az 1990-es évek elején a szocialista politikusok olcsón felvásárolták az állami tulajdont, kihasználva kapcsolataikat.