Növelik a szabad vállalkozási zónák beruházásaira szánt támogatások keretösszegét

 emlékeztetett: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető kapacitásbővítési beruházásokra összesen kétszer tízmilliárd forintos pályázati forrás nyílt meg.

Ezt a keretösszeget a nagy igények miatt további húszmilliárd forinttal megemelik annak érdekében, hogy ezekben a szabad vállalkozási zónákban, ahol a kormány a legfontosabbnak tartja a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést, az ipar fejlesztéséhez elegendő forrás álljon rendelkezésre - fogalmazott Glattfelder Béla.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban felidézte, a kormány 2013-ban Vásárosnaményban megtartott ülésén döntött a szabad vállalkozási zónák létrehozásáról. A döntés értelmében ezekre a zónákra külön pályázatokat írnak ki, amelyek az adott zóna specialitásait figyelembe véve nagyobb lehetőséget biztosítanak az ott működő vagy oda betelepülni szándékozó vállalkozások számára.

"Ez testet öltött, mert tízmilliárd forint értékben gyakorlatilag kifejezetten a szabad vállalkozási zónákra van pályázat kiírva" - tette hozzá Czomba Sándor.

A csütörtökön megnyílt pályázati lehetőségek szerint a szabad vállalkozási zónákban - tízmilliárd forint keretösszegben - megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén tízmilliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére.

Czomba Sándor a Ruzsa Kft.-nél megvalósult munkahelyteremtő pályázat kapcsán azt mondta, 2011 és 2014 között csak ilyen célra több mint egymilliárd forint érkezett Nyírbátor térségébe és több mint ötszáz új munkahely létesült.

Országosan közel negyvenmilliárd forintból több mint huszonnégyezer új munkahely létesült és több mint harmincezer meglévő munkahely megtartásához is hozzájárultak ezek a munkahelyteremtő pályázatok - közölte a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

Glattfelder Béla a főleg akácfeldolgozással foglalkozó Ruzsa Kft.-nél megvalósított, összesen ötszázötvennyolcmillió forint értékű munkahelyteremtő, versenyképességet javító és faipari kapacitásbővítő fejlesztésekre utalva megjegyezte, az akác a Nyírség "aranya", ebből a sovány földből ez a növény képes nagy értéket előállítani.

A kormány iparpolitikájának célja, hogy hazai erőforrásokat - jelen esetben az akácot - a lehető legnagyobb hozzáadott értékkel lehessen értékesíteni, ez a beruházás pedig ebben segít - rögzítette az államtitkár.

Ruzsa János, a társaság ügyvezetője elmondta, a jelenleg ötvenkét munkavállalót foglalkoztató kft. az elmúlt két évben három pályázaton összesen közel háromszázhétmillió forint vissza nem térítendő uniós és állami támogatásban részesült. Egy száznegyvennyolcmilliós munkahelyteremtő beruházás keretében tizenkettőről negyvenkilencre nőtt a foglalkoztatottak létszáma, új iroda és szociális épület épült, a száznegyvenhárommillió forint értékű, versenyképességet javító beruházás révén termelő- és raktárcsarnok létesült, a legnagyobb értékű, kétszázhatvanhétmilliós fejlesztés segítségével pedig technológiai sort, a fafeldolgozáshoz szükséges gépeket és autódarut is vásárolt a cég.

A nyilvános cégadatok szerint az elsősorban exportpiacra termelő, 1994-ben alapított Ruzsa Kft. 2014-ben egymilliárd-négyszázkilencvennégymillió forintos nettó árbevételt és több mint ötvenmillió forintos mérleg szerinti eredményt ért el.