Május-júliusban 148 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz hasonlítva, a 4 millió 372 ezres létszámuk évi 3,5 százalékos növekedésnek felel meg. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,8 százalékponttal 66,9 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A foglalkoztatottság mutatója az előző gördülő negyedévhez, a második negyedévhez képest is 0,5 százalékponttal javult, 28 ezerrel többen dolgoztak.
A 148 ezres növekedéshez az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedettek 128 ezerrel, a közfoglalkoztatás 13 ezerrel járult hozzá, és KSH szerint 7 ezerrel dolgoznak többen külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség aktivitási rátája egy év alatt 1,2 százalékponttal 61,3 százalékosra emelkedett, a lélekszám 31 ezres csökkenésének hatását is beleszámítva. A gazdaságilag aktív lakosság ezzel 70 ezerrel nőtt, az ő belépésük és a munkanélküliek számának 78 ezres csökkenése adta a foglalkoztatotti létszám 148 ezres növekedését.
A legjobb munkavállalási korúak (25-54 éves) foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal 82,6 százalékra emelkedett egy év alatt.
A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 305 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal 28,5 százalékra nőtt. Az idősebb (55-64 éves) foglalkoztatottak száma 4,7 százalékponttal 50,2 százalékra.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,0 százalékkal 2 millió 345 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal 73,2 százalékra javult. A női foglalkoztatottak száma 3,9 százalékkal 1 millió 987 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,9 százalékponttal 60,6 százalékra javult.
Az Európa 2020 stratégiában 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási arány elérését 20-64 éves népességre tűzték ki. Ebben a korcsoportban a foglalkoztatási ráta Magyarországon 2,7 százalékponttal 71,8 százalékra nőtt, a férfiaknál 78,8, a nőknél 65,0 százalékos volt május-júliusban.
Tovább csökkent a munkanélküliség
Május-júliusban tovább csökkent a munkanélküliek száma, 78 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig egy év alatt 1,8, a második negyedévihez viszonyítva 0,1 százalékponttal, 5,0 százalékra mérséklődött - tudatta a KSH.
A 15-64 éves munkanélküliek száma az előző három hónapos időszakkal összevetve is 6 ezerrel csökkent május-júliusra.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,9 százalékponttal, 12,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek majdnem ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra mérséklődött, az 55-64 éveseké 1,9 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap volt a felmérés idején, a munkanélküliek 49,6 százaléka legalább egy éve keres állást, tartósan munkanélkülinek számít.
A férfiak munkanélküliségi rátája egy év alatt 1,4 százalékponttal, 5,1 százalékra csökkent. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 32 ezerrel kevesebb, 126 ezer állástalan férfit regisztrált a statisztika a 15-74 éves korosztályban.
A nők közül 46 ezerrel kevesebben kerestek munkát, mint egy évvel korábban, 2,3 százalékponttal, 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztályban.
NGM-államtitkár: 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta
Az elmúlt hat évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, de van még tartalék, 250 ezren várnak munkára - mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.
MSZP: A kormány ne hamis statisztikákkal hülyítse az embereket!
Az MSZP arra szólítja fel a kormányt: "ne hamis statisztikákkal hülyítse az embereket", hanem a fizetéseket és a szakképzés színvonalát emelje!
Gúr Nándor, az ellenzéki párt alelnöke kedden közleményben reagált Cseresnyés Péter szavaira. A szocialista országgyűlési képviselő erre annyit közölt: több mint 600 ezerrel nőtt a külföldön foglalkoztatottak száma.
Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben 1 millió új munkahelyet ígért, ehhez képest hat év alatt csak a közfoglalkoztatásban és a munkaügyi statisztikákban hozott létre munkahelyeket - jelentette ki.
Az MSZP olyan országot szeretne, ahonnan nem menekülnek a munkát kereső emberek - ismertette a politikus.
Hozzátette, a vendéglátás, mezőgazdaság, informatika, feldolgozóipar is keresi a munkavállalókat, ezt az igényt kell kielégíteni megfelelő képzéssel, orientálással.
Az elmúlt időszakban már látható volt, hogy verseny alakult ki a piacon a szakképzett munkaerőért, amit az is mutat, hogy lassan három éve jelentősen emelkednek a reálbérek Magyarországon - tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindenkinek, a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormánynak is az az érdeke, hogy továbbra is jelentős mértékben nőjön a foglalkoztatottak száma. A képzések, foglalkoztatás-politikai eszközök segítségével tudnak újabb munkavállalókat a munkaerőpiacra terelni - mondta.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az adatközlést követően kiadott kommentárja kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma újabb csúcsot döntött, az 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, amilyet a rendszerváltás óta még nem mértek az országban.
Fidesz: az MSZP megduplázta a munkanélküliséget
Az MSZP megduplázta, a Fidesz viszont kevesebb, mint felére csökkentette a munkanélküliséget - közölte a nagyobbik kormánypárt Gúr szavaira reagálva.
A Fidesz-frakció ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a szocialisták kormányzása idején, még aki dolgozott, az se jutott előre a sorozatos adóemelések és megszorítások miatt.
A polgári kormányzás kezdete óta 12 százalékról 5 százalékra csökkent a munkanélküliség és a dolgozókat adócsökkentésekkel, béremelésekkel segítik.
Kevesebb, mint felére csökkentették a szja-t, visszaállították és évről évre bővítik a családi adókedvezményt, és béremelést indítottak egyebek mellett az egészségügyi dolgozóknak, a katonáknak, rendőröknek, pedagógusoknak, bölcsődei, felsőoktatási és a kormányhivatali dolgozóknak - tették hozzá.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van - hangsúlyozta az NGM.
Elemzők: Minden eddiginél jobbak a munkaerőpiaci mutatók
A munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráta is rekordot döntött, és az aktivitási ráta is emelkedett május-júliusban - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH keddi adatismertetése után.
A KSH jelentése szerint május-júliusban 78 ezerrel volt kevesebb a munkanélküliek száma, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig egy év alatt 1,8, a második negyedévihez viszonyítva 0,1 százalékponttal, 5,0 százalékra mérséklődött. A foglalkoztatottak száma 148 ezerrel, 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva, 4 millió 372 ezerre emelkedett. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,8 százalékponttal 66,9 százalékra emelkedett. A 15-74 éves népesség aktivitási rátája egy év alatt 1,2 százalékponttal 61,3 százalékosra emelkedett. A gazdaságilag aktív lakosság ezzel 70 ezerrel nőtt, az ő belépésük és a munkanélküliek számának 78 ezres csökkenése adta a foglalkoztatotti létszám 148 ezres növekedését. A 15-64 évesek között pedig 1,6 százalékponttal 70,4 százalékosra emelkedett az aktivitási ráta.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek rámutatott: Magyarországon még soha nem volt ilyen alacsony, 230 ezernél is kevesebb a munkanélküliek száma. Már több közfoglalkoztatott van az országban (mintegy 235 ezer), mint munkanélküli.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a gazdaságban folyamatos munkaerőhiány miatt a munkaerő kereslet-kínálat alakulását már a kormánynak kell majd valamilyen eszközzel befolyásolnia, és talán érdemes lenne a közfoglalkoztatást is újragondolni, esetleg átalakítani.
Virovácz Péter kiemelte: a 15-64 éves korosztályban mért 70,4 százalékos aktivitási ráta, ami szintén rekordnak számít, már közelít a 72,5 százalékos európai uniós átlaghoz.
A szakértő hangsúlyozta: a munkanélküliségi ráta a következő hónapokban akár 4,5 - 4,7 százalékra is lecsökkenhet, de csak akkor ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak és a vállalatoknak sikerül bevonni a kívánt munkaerőt.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek azt hangsúlyozta: az aktivitási ráta emelkedése azt mutatja, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási ráta emelkedése pedig egyebek mellett a nyári idénymunkáknak is köszönhető, ennek hatására a munkanélküliségi ráta nyár végére, ősz elejére akár 5 százalék alá is eshet.
A szakértő becslése szerint az éves munkanélküliségi ráta 5,4 százalék lehet, jövőre folytatódhat a csökkenő tendencia és átlagosan 5 százalékosra mérséklődhet.
Suppan Gergely, a Takarékban Zrt. elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában kifejtette: a foglalkoztatás dinamikus bővülése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják.
Az elemző hozzátette: jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliség.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője az MTI-nek úgy fogalmazott: tartósan munkanélküliek, akik több mint 1 éve álláskeresők nem azért nem tudtak elhelyezkedni, mert a cégek és a vállalakozások nem kínáltak munkát, hanem azért, mert a munkakeresők képzettségét és földrajzi elhelyezkedését tekintve eltérés van a munkaerő kereslet és kínálat között.
