Márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,6, a nettó 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
A keresetek emelkedésére a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál - fűzte hozzá a KSH jelentése.
A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatások nélkül számolt bruttó átlagkeresetek 7,0, a nem rendszeres kifizetések 9,9 százalékkal haladták meg a tavaly márciusit a nemzetgazdaság átlagban, míg a versenyszférában 5,6, illetve 10,0 százalékos növekedést mért a KSH.
Márciusban a bruttó átlagkereset 264 300 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 277 ezer forintot mért a statisztika.
Cseresnyés Péter: 39 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek
A reálbérek 39 hónapja folyamatosan emelkednek, az átlagos reálbér-emelkedés 7,4 százalék volt, a vállalkozásoknál 6,7 százalékkal, a közszférában 11 százalék felett növekedtek a reálbérek - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 csatornán a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. Hozzátette: a reálbérek emelkedésének hatására az emberek többet tudnak magukra, családjukra fordítani, megtakarítani, és a kormány szeretné, ha ez a folyamat folytatódna a gazdasági fejlődés lehetőségein belül. A reálbérek emelkedésére hatással volt a gazdasági növekedés, illetve az, hogy a jól képzett szakemberekért verseny alakult ki a munkaerőpiacon, továbbá a közszférában életpályák indultak el, amelyek évről évre kiszámítható béremelést jelentenek, és újabb életpálya modellek kidolgozása van folyamatban. A legjobban a pénzügyi szektorban lehet keresni, az üzleti szférában is jók a fizetések, az informatikai cégeknél jellemzőbb a magasabb bér, és még mindig a mezőgazdaságban találhatók a legalacsonyabb bérek - tette hozzá. Az államtitkár kiemelte: a foglalkoztatottak száma folyamatosan 4 millió felett van, az elmúlt 5-5,5 évben 560 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, ebből 340 ezren a versenyszférában helyezkedtek el. A versenyszféra a gazdasági növekedés, és a kormányzati intézkedések hatására jelentős mértékben tudott munkavállalókat felszívni, a kormányzati intézkedések érdekeltté tették a munkaadókat a fiatalok, az idősek, a tartós munkanélküliek nagyobb arányú foglalkoztatásában - mondta Cseresnyés Péter.
A teljes nemzetgazdaságot tekintve 168 800 forint volt a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset. 2016-ban jelentősen módosultak a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 176 000 forintra becsülhető - közölte a KSH.
Az iparban 284, az építőiparban 194, a mezőgazdaságban 193 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban. A pénzügyi, biztosítási szektorban 569 ezer, az infokommunikációban 516 ezer forint volt a bruttó kereset, a szálláshely szolgáltatásban viszont csak 166 ezer forint. A humán egészségügyben 227, az oktatásban 263 ezer forint volt a bruttó átlagbér, a közigazgatásban és a védelmi szolgálatoknál 288 ezer forint.
A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy a versenyszférában 65 ezerrel - 3,4 százalékkal - nőtt egy év alatt az alkalmazásban állók létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A közfoglalkoztatottak száma tavaly márciushoz viszonyítva 20 ezerrel (13,3 százalékkal) 171 ezerre nőtt márciusban, ami viszont kevesebb az első két hónapban foglalkoztatott 194-197 ezer embernél. A márciusi bruttó keresetük 78 847 forint volt, 932 forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Továbbra is lendületesen emelkedhetnek a bérek az elemzők szerint
A következő hónapokban is folytatódhat a lendületes bérnövekedés az MTI által megkérdezett elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékkal nőhet a reálbér. A bérnövekedés mértéke ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló béremelkedés várható a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Ennek eredményeként a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék feletti mértékben is növekedhetnek.
Úgy vélte, hogy az utóbbi években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá vált törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Az elemző szerint az első negyedéves bér-, és létszámstatisztikák élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik, hogy a várakozásoktól elmaradó első negyedéves GDP adatot egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a nominális bérek továbbra is lendületesen emelkedhetnek a következő hónapokban. Reál értelemben nyár végéig számít szemmel látható gyorsulásra, mivel júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,2 százalékot. Az év egészét tekintve is visszafogott inflációval számol, éves átlagban 0,5 százalék lehet a fogyasztóiár-emelkedés.
Az elemző az első negyedévben látott folyamatos bérnövekedést elsősorban a munkaerőpiac feszesebbé válásával magyarázta. A munkanélküliségi ráta 6 százalékra mérséklődött márciusban, a személyi jövedelemadó egy százalékponttal csökkent, illetve a garantált bérminimum 5,7 százalékkal emelkedett, mely szintén segítette a bérnövekedést.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az alacsony infláció és a nettó bérek emelkedése miatt a nettó reálbérek is jelentősen 7-8 százalékkal emelkednek majd. Ha ez tartóssá válik, akkor nő az esélye, hogy a háztartások hajlandóak lesznek többet fogyasztásra költeni, ez pedig a GDP-re is kedvező hatással lesz. Eddig ugyanis az éves összevetésben mindössze 0,9 százalékos GDP-növekedés, negyedéves szinten pedig visszaesés tükrözte, hogy a belső fogyasztás az év első három hónapjában nem volt képes ellensúlyozni a többi GDP-komponens visszaesését - fűzte hozzá. Az elemző úgy látja, hogy a béremelkedés üteme a vártnak megfelelő, a bruttó fizetések növekedésében fontos szerepet játszik a minimálbér emelése, a nettó keresetek emelkedése pedig részben a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökkentésének köszönhető. A friss adatokból kiderül az is, hogy a költségvetési szférában jelentős - kétszámjegyű - béremelkedés következett be, amelynek hátterében részben a fegyveres testületeknél és a szociális terület béremelése áll. A keresetek emelkedésében szerepet játszik az is, hogy több szektorban, például a kiskereskedelemben, az informatikai ágazatban is munkaerőhiány tapasztalható, ez pedig nyomást gyakorol a munkáltatókra, magasabb béreket eredményez - fejtette ki Németh Dávid.
