Két és fél éve folyamatosan nőnek a bruttó és a reálkeresetek Magyarországon. A KSH közölte, júniusban 3,6 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagbérek az egy évvel korábbiakhoz képest. A közfoglalkoztatottak nélkül számítva pedig 4,7 százalékos volt a növekedés.
Több összetevője van a reálbérek növekedésének. Ez főként a konjunktúrának köszönhető, de több kormányzati intézkedés is mostanra érett be ezen a területen. Mindennek jótékony hatása van a keresetek és a foglalkoztatás alakulására – közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. A KSH azt közölte: júniusban 3,6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4,7 százalékos volt a növekedés. Az első fél évben mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal emelkedtek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,4 százalékkal.
Az államtitkár aláhúzta: a bérek a többletteljesítmény nyomán nőnek az országban. Emlékeztetett: a kormány a múlt év végén megállapodást kötött a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyben 3,5 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-növekedést jeleztek előre.
Kiemelte: gazdasági növekedés nélkül sem foglalkoztatásnövekedés, sem érdemi keresetnövekedést nem lehet elérni. Utalt arra is, hogy az adórendszer nem változik, a személyi jövedelemadó és a járulékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a bruttó növekedés lényegében nettó növekedésnek felel meg, ami 3,5 százalék. Mivel a január–júniusban az infláció mínusz 0,4 százalék volt, eszerint reálértékben 3,9 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, és a növekedés tartós ezen a területen. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a „szórás nagy” a növekedésben, ugyanis míg a pénzügyi szektorban bruttóban ötszázezer forint felett vannak a fizetések, addig a szociális szférában és a vendéglátásban még a 150 ezer forintot sem érik el. Ezekre a strukturális gondokra a későbbiekben oda kell figyelni – mondta. Kifejtette, az OECD-tagállamok között Magyarország a keresetnövekedés terén az erős középmezőnyben van.
A KSH azt is közölte, nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 300 forint volt. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 700 forintot ért el.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunkat arról tájékoztatta, az idén négy százalék körüli átlagos bérnövekedés és a várhatóan 0,3 százalék közeli infláció hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Ennek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat. Jövőre szintén négyszázalékos bruttó bérnövekedésre számít az elemző, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Így a jövőre várt 2,5 százalékos infláció mellett három százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.
