A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A júliusinál magasabb drágulást legutóbb 2013 januárban mértek, akkor 3,7 százalékos volt az infláció mértéke.
Az első hét hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Az elmúlt egy évben a korábbi hónapokhoz hasonlóan a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, az üzemanyagokért 17,8 százalékkal, a dohányárukért 7,5 százalékkal kellett többet fizetni júliusban, mint egy évvel ezelőtt - mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció negyedik hónapja változatlanul 2,4 százalékos volt júliusban, és a júniusival egyező 0,3 százalékkal az előző hónaphoz képest.
Tavaly júliushoz képest az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 9,7, a száraztészta 9,2, a tejtermékek 7,2, a tojás és a liszt 7,0, az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 6,8 százalékkal drágult, a cukor 23,5 százalékkal olcsóbb lett.
Átlagosan 7,5 százalékkal nőtt az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni, de a tankönyvek továbbra is 58,7 százalékkal olcsóbbak mint egy évvel korábban.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,3, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal nőtt, lassabban az egy hónappal korábbi 8,9 százaléknál, a szeszes italok ára 3,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett.
A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,3, a palackos gázé 7,2 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
A ruházkodási cikkekért 0,7 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Legjobban a használtautók ára csökkent 8,9 százalékkal, míg az újak 6,2 százalékkal drágultak, a televíziók ára 6,3 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások árszintje az előző hónappal azonos mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ezen belül 10,5 százalékkal drágult a taxizás és 5,1 százalékkal csökkentek a telefon és internet tarifák. A külföldi nyaralás 4,7, a belföldi 7,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly júliusban.
Júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,0 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett, ezen belül a járművek 1,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 0,9, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek 0,4, ezen belül a járműüzemanyagok 0,9 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára egyaránt 0,1 százalékkal emelkedett. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szakértők szerint továbbra is az üzemanyagárak emelik az inflációt
A júliusi infláció mértéke enyhén felülmúlta a várakozásokat, de ez lényegében egyetlen tételre, az üzemanyagok áremelkedésére vezethető vissza, így az alapvető inflációs folyamatokat tükröző maginfláció hónapok óta változatlan, még a forint gyengülése sem hatott rá - így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte, hogy a KSH júliusi adata felülmúlta a 3,3 százalékos piaci várakozást, de az alapvető inflációs folyamatokat megragadó maginfláció változatlanul 2,4 százalékon maradt. Az ING elemzője nem vár változást a laza monetáris politikában egyrészt azért,mert az adatok összhangban vannak a jegybank prognózisával, másrészt pedig azért mert az olaj ára és a forint is stabilizálódni látszik az euróval szemben.
Az előző hónaphoz hasonlóan a fogyasztói árak gyorsulása egy nagy tételre, az üzemanyagokra vezethető vissza. Ugyanakkor az európai trendekkel ellentétben az élelmiszerek csoportjában is némiképp gyorsult infláció. A szolgáltatások áremelkedésének változatlanul 1,6 százalékos mutatója viszont továbbra sem utal erős mögöttes inflációs nyomásra - állapította meg Virovácz Péter. A következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhet, de továbbra is a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,8 százalékos inflációt prognosztizálnak az ING Bank szakemberei.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: az infláció várakozásokat enyhén meghaladó gyorsulását elsősorban az okozta, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most éppen emelkedtek az üzemanyagárak. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhető, az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek egyhavi 1,0 százalékos, ezen belül a járművek 1,9 százalékos drágulása. Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra számít a Takarékbank elemzője, ezért további infláció növelő hatást nem vár. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály által okozott terményár emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy az infláció gyorsulására számítani lehetett az alacsony bázis miatt. A külföldi utazások és a járművek drágulásában szerepe lehet a gyengébb forintnak is. A ruházati termékek ára a szezonális kiárusítások miatt ugyan mérséklődött júliusban, de kérdés, hogy gyengébb forint milyen hatással lesz a nyár végén, ősz elején boltokba kerülő új kollekciókra. Ez felfelé mutató kockázatot jelent - tette hozzá a K&H elemzője. Németh Dávid szerint decemberben 3,4 százalék körüli inflációra lehet számítani, az éves átlagos infláció pedig 2,8 százalék körül lehet. 2019-ben pedig 3 százalék felett lehet a mutató.
Nyeste Orsolyát, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjét meglepetésként érte, a tartós fogyasztási cikkek eddigi deflációjának jelentősen csökkenése, hiszen ezekért a termékekért júliusban átlagosan már csak 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly júliushoz képest, míg júniusban még 1,1 százalékkal estek vissza az árak. A megugrás mögött minden bizonnyal a gyengébb forintárfolyam hatása áll, vélekedett az Erste Bank szenior elemzője. A kilátásokat illetően úgy látja, augusztustól ismét lassulhat az éves infláció és az év végén 3 százalékon állhat az éves index. Mivel továbbra is erőteljes a bérkiáramlás, nő a fogyasztás, miközben a forint árfolyama gyengébb szinten stabilizálódott, a "mögöttes" folyamatok alapján a maginfláció is lassan elindulhat felfelé az elkövetkező hónapokban. Összességében Nyeste Orsolya úgy látja, hogy a 3 százalékos jegybanki cél a jövő év elejétől tartósan is elérhető.
