Nőttek a bérek júliusban

Csökkent az álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők száma 16,4 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az augusztusi zárónapon 283,3 ezer álláskereső szerepelt, több mint 50 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az év nyolcadik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,1 százalék. Augusztusban 40,3 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 12,6 százalékuk első alkalommal. Az új belépők száma az előző évinél 9,2 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 12,1 százaléka, 34,3 ezer ember volt pályakezdő. Az álláskeresők 29,6 százaléka - 83,8 ezer ember - tartósan, több mint egy éve keresett már munkát, ez 16,9 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az NFSZ adatai szerint az év nyolcadik hónapjában 145,8 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 39,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 48,5 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. A foglalkoztatók 39,4 ezer új betölthető álláshelyet jelentettek be augusztusban, ezek 59,5 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 23,5 ezer volt, amelyek túlnyomó része a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Augusztusban 146,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 96,8 ezer betöltetlen maradt. Az év nyolcadik hónapjában 175 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül főként a feldolgozóipart és az adminisztratív, valamint a szolgáltatást támogató ágazatokat, területileg pedig a fővárost, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyét érintették. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 5,0 százalékos volt a május-júliusi gördülő negyedévben, ami azt jelenti, hogy a 15-74 éves népességből 228,0 ezren voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékponttal csökkent. 

Gyorsulhat a bérnövekedés az elemzők szerint

A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszérában az emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt - mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adataira reagálva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a közszférában dinamikusabban nőttek a keresetek a most futó állami béremelési programok miatt, de ennek hatása begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

NGM: Negyvenhárom hónapja növekednek a reálbérek Magyarországon

Magyarországon folytatódik a kedvező folyamat, több mint három éve, negyvenhárom hónapja folyamatosan növekednek a reálbérek - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.

Cseresnyés Péter kifejtette: elsősorban a reálbér-emelkedés dinamikája nőtt jelentősen, az elmúlt hónapokban éves mérésben a nettó béremelkedés 7 százalék feletti, a mostani adat is 7,4 százalékos átlagos reálbér-növekedést mutat. Megjegyezte: az alacsony infláció mellett a személyi jövedelemadó idei 1 százalékpontos csökkenése is jótékony hatással volt a reálbér emelkedésére. Az államtitkár hangsúlyozta, azzal számolnak, hogy az őszi hónapokban is kitart a bérnövekedés, hiszen jelentős igény van a jól képzett szakemberekre, és ez húzza magával a béreket.

A reálbérek a versenyszférában is folyamatosan emelkednek, de ezen a területen az állam jó példával jár elöl - mondta az államtitkár. Az elmúlt időszakban közfoglalkoztatottak nélkül a közszférában a reálbér emelkedése 11 százalék felett volt, elsősorban a pedagógusok, az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozók béremelése miatt. A szaktárca közleményében kiemelte: a közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés a vállalkozási szférában 6,7 százalékos, a költségvetési szférában 11,6 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 6,9 százalékos volt az első hét hónapban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a versenyszférában - a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál - nagymértékű, közel 65 ezres létszámbővülés volt 2015 júliusához képest.

A folyamatos béremeléseknek, a továbbra is kedvező inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek köszönhető töretlen reálbér-emelkedés jól tükrözi, hogy a magyar reformok működnek, a beérkezett makrogazdasági adatok pedig további reálkereset-emelkedést vetítenek előre - áll a közleményben.