Az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal meghaladta áprilisban az egy évvel korábbit a márciusi 2,4 százalékos csökkenés után. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a kibocsátás növekedése 2,9 százalékosra gyorsult az előző havi 1,9 százalékról - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján szerdán.
A kiigazított és a nyers adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy idén áprilisban kettővel több munkanap volt, mint 2017-ben.
A járműipar húzza az ipart
Kimagaslóan teljesített az ipar áprilisban, a feldolgozóipari termelést hagyományosan a járműipar határozza meg, de a bővüléshez hozzájárult a gumiipar és az ehhez kapcsolódó alkatrészek gyártása, illetve az elektronikai ipar is - mondta Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a KSH adataira reagálva.
A helyettes államtitkár dinamikus fejlődésre számít az élelmiszeriparban és az egészségipar orvostechnikai, illetve gyógyszergyártási részében.
Pomázi Gyula kiemelte, ha az ipar tudja hozni az 5-6 százalékos növekedést, akkor a hozzájárulás mértéke a bruttó hazai termék (GDP) adatokhoz kellő lehet. Jó előjelnek számít, hogy a bizalmi indexek áprilisban és májusban is történelmi csúcspontra emelkedtek - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a nagyvállalatoknál , a kis- és közepes vállalkozásoknál is egyre több olyan beruházás indul el, amelyek kapacitásbővítéssel járnak. Idén több olyan beruházás indul, amely automatizáláshoz, az Ipar 4.0-hoz kötődő digitalizáláshoz kapcsolódik - hangsúlyozta.
Az előző hónaphoz viszonyítva szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 0,2 százalékkal nőtt, a márciusi 0,7 százalékos visszaeséssel szemben.
Az év első négy hónapjában 3,8 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője elmondta: a feldolgozóipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. A három legjelentősebb ágazatból a járműgyártás és az élelmiszeripar termelése átlag körül bővült, az elektronikai ipar növekedése elmaradt az átlagos mértéktől.
A kiigazítatlan adatok szerint legutóbb tavaly októberben volt ekkora az ipari termelés növekedése az előző év azonos időszakához képest, az azóta eltelt hónapokban kisebb bővülést mértek. Tavaly decemberben és idén márciusban a kiigazítatlan adatok alapján, a munkanaphatás miatt csökkent is a termelés.
A munkanappal kiigazított adatokat nézve ugyanakkor az elmúlt 12 hónap mindegyikében nőtt a termelés, a legerőteljesebben, 8,1 százalékkal tavaly októberben, a legkisebb, 0,4 százalékos bővülést pedig júliusban mérték.
Elemzők: az áprilisi adatok az ipari kapacitások csúcsra járatására utalnak
Az ipari termelés áprilisi előzetes adatai az ipar termelési kapacitásainak csúcsra járatását jelzik, így a további növekedést az új beruházások belépése hozhat majd, amely egyben a feszítő munkaerő-hiányra is enyhítést hoz - vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH szerdai adatközlése után.
Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője kommentárjában úgy ítélte meg, hogy az áprilisi ipari termelés naptárhatástól megtisztított adata jelentősen elmarad a piaci várakozástól, így a keddi kiskereskedelmi adat után egy újabb csalódást keltő adatot közölt a KSH. A nyers adat csaknem 8 százalékos növekedése impresszív, de ez csupán a kettővel több munkanapnak köszönhető. A nyers és az igazított adat közötti markáns eltérés is arra utal, hogy az ipar kapacitáskihasználtsága csúcsra van járatva.
Az idén hónapról hónapra megfigyelhető ugyan némi ingadozás az ipari növekedési adatokban, a termelés volumene gyakorlatilag január óta stabil, vagyis az iparvállalatok nem tudják már érdemben tovább emelni a kibocsátást. Az új kapacitások talán az év második felében hozhatnak némi változást. A beszerzésimenedzser-index és más bizalmi indikátorok is arra utalnak, hogy a jövőben felpöröghet az ipar, de most a kapacitáskorlátok egyértelműen fékezik a teljesítményt. Ezzel egyre inkább távolabb kerül, hogy sikerüljön megismételni a 2017-es közel 5 százalékos növekedést az ipari termelésben.
A Takarékbank elemzője Suppan Gergely szerint is az ipari termelés áprilisi mutatói kissé elmaradnak a várakozásoktól, a kilátások azonban kedvezőek. A következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására.
Az erőteljes belső kereslet miatt egyre nagyobb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari boom is támogat. A Takarékbank prognózisa szerint idén összességében 6,5 százalékosra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növekedés idei gyorsulásához, amit az elemző 4,6 százalékosra vár.
Suppan Gergely a konjunktúramutatók alapján az ipari termelés akár szignifikánsan gyorsabb növekedését sem zárja ki, bár ezt a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek a technológiai és gépesítési beruházások.



