Nőtt a marhahús-termelés

A szarvasmarha-tenyésztés a hazai agrárium egyik legsikeresebb ágazata. Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány az utóbbi években, ezt pedig kiszámítható támogatás-politikával segítette a kormányzat – mondta tegnap Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Bonyhádon a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában. Kiemelte: a szarvasmarhák és ezen belül a tehenek számának 2011-ben kezdődött növekedése 2018-ban is töretlen maradt. A tejágazat kibocsátása tavaly, a két éven át tartó válság ellenére is növekedni tudott, a hazai marhahústermelés pedig úgy tudott bővülni, hogy közben az uniós kibocsátás visszaesett. Növekedett a marhahús exportja is, és annak szerkezete is kedvezően változott, csökkent az élőállat kivitel és nőtt a marhahús kivitele.

Juhász Anikó a támogatásokról szólva elmondta, az agrárium más szereplőihez hasonlóan a szarvasmarha-tenyésztőket is segítették a közösségi források, mint az alaptámogatás, a zöldítés vagy a fiatal gazdák támogatása. A termeléshez kötött támogatásokból mintegy 33 milliárd forint értékben tudtak lehívni a hazai gazdák. Mindezek mellett átmeneti nemzeti források is érkeztek az ágazatba. Különböző jogcímeken több mint 18 milliárd forintot fizetett ki a kormányzat. Ez utóbbival kapcsolatban a helyettes államtitkár kijelentette, az átmeneti állami támogatások rendszerét 2020-ig mindenképpen fenn szeretné tartani az Agrárminisztérium. Juhász Anikó hozzátette, ezen belül egyes állatbetegségek megelőzésére, vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, állati hulla ártalmatlanításra és tenyésztésszervezési célok támogatására vannak elkülönített források.

Idehaza ma összesen 879 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 397 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 35 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyar tarka fajta adja. Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés jelentett elsőbbséget Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete vállalta.