A kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évi 5,8 százalék után. A naptárhatástól megtisztított adat 4,6 százalékos növekedést mutat - jelentette első becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma 6,9, az üzemanyag-fogyasztás 5,1, az élelmiszerek értékesítése 2,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest a naptárhatással kiigazított adatok szerint.
Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6, a naptárhatástól megszűrve 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés 42 hónapja, 2013 közepétől megszakítás nélkül tart.
A nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma 3,4, az élelmiszereladások 2,5, az üzemanyag-fogyasztás 4,3 százalékkal nőtt decemberben a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. A decemberi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait február 23-án közli második becslésében a KSH.
A bővülés jó a kereskedőknek, és mutatja a lakossági fogyasztásban rejlő erőt is
Tavaly az egész évet tekintve mindhárom - az élelmiszer- és élelmiszer jellegű, a nem élelmiszer és az üzemanyag kiskereskedelmi alágban nőtt a forgalom - mondta Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Marczinkó Zoltán István hozzátette: a kiskereskedelmi forgalom tavalyi bővülése jó a kereskedőknek, mert magasabb forgalom mellett magasabb jövedelmet tudtak realizálni, valamint mutatja a lakossági fogyasztásban rejlő erőt is. Ez a fajta erő egyebek mellett annak köszönhető, hogy minden eddiginél többen (4,4 millióan) dolgoznak Magyarországon, akiknek a jelentős része az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, valamint, hogy folyamatosan nő a dolgozók jövedelme. Idén pedig a 15, illetve 25 százalékos minimálbér, illetve szakmunkás garantált bérminimum emelés hatására a kiskereskedelmi forgalom további bővülésére számítanak - közölte a helyettes államtitkár.
Lassult, de kitart a növekedés az elemzők szerint
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelmi forgalom növekedése, az adatok jelentős lassulást mutatnak. Mindez feltehetően átmeneti, esetleg a hideg időjárás okozhatta - vélekedett. Kiemelte: a reálbérek emelkedése, a minimálbér és bérminimum kiemelkedő növelése, valamint a szinte minden ágazatban jelentkező szakember hiány miatt idén tovább gyorsulhat, a kiskereskedelmi forgalom növekedése megközelítheti az 5 százalékot, míg a gyorsuló bérkiáramlás és a meredeken javuló fogyasztói bizalom pozitív meglepetést is okozhat. A kiskereskedelmi forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek csökkenő törlesztő részletei is - közölte. Szintén a fogyasztás és a kiskereskedelem bővülését segíti a háztartások mérlegének jelentős javulása, pénzügyi vagyonának érdemi növekedése, a fogyasztói bizalom erősödése, valamint a hitelfelvételi kedv javulása. Az idei év elején ugyanakkor az igen hideg időjárás miatt a magasabb fűtési költségek még kissé visszafoghatják a fogyasztást, így évközben fokozatos élénkülésre számítunk - vélekedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a decemberben látott lassulás átmeneti jelenség lehetett, hiszen az átlagkeresetek folyamatosan emelkednek, ráadásul gyorsuló tempóban. Hozzátette: a bérnövekedés idén is folytatódhat és még nagyobb lendületet vehet köszönhetően a feszes munkaerőpiacnak. Emellett a fogyasztói bizalmat mérő mutatók is arról tanúskodnak, hogy a háztartások fogyasztása felfelé ívelhet a következő hónapokban. Idén a háztartások fogyasztása lesz az elsődleges motorja a GDP növekedésnek, ami 3,4 százalékos lehet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kifejtette, hogy a KSH adatközlése negatív meglepetést okozott. Bár részletes adatok még nincsenek, de az előzetes számok alapján a nem élelmiszer-kiskereskedelem okozta a negatív meglepetést - tette hozzá. Szerinte a gyengébb adatokra magyarázat lehet a lakosság fogyasztási szokásainak kezdődő változása, melynek során a hangsúly a termékekről a szolgáltatásokra helyeződik át. A másik lehetséges ok a megtakarítások növekedése lehet, mely az ingatlanvásárlási lázzal lehet összhangban - fejtette ki.
