Márciusban a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 8,5, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 7,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nyers adat 2015. január óta a legmagasabb növekedést mutatja.
A húsvéthatást mutatja, hogy márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,0 százalékkal nőtt a forgalom éves összevetésben az előző két havi 3,6, 4,5 és a tavalyi egész éves 3,0 százalék után.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,8 százalékkal nőtt a forgalom, ami viszont fél éve a legalacsonyabb növekedés és jelentős lassulást jelez a februári 9,2 és a januári 12,5 százalék után. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, a kiugró februári 9,8 százalékot követően.
Az év első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított adata 7,2, a nyers mutató szerint 7,7 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A nem élelmiszer jellegű iparcikkek értékesítése változatlan áron számolva 9,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-fogyasztás 7,5 százalékkal, míg az élelmiszereké 5,1 százalékkal emelkedett.
A márciusi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait május 24-én közli második becslése alapján a KSH.
Az elemzők szerint a várakozások felett nőtt a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben
A kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése felülmúlta az MTI-nek nyilatkozó elemzők várakozását, és arra utal, hogy az első negyedévben a bruttó hazai termék is jelentős emelkedést érhetett el.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte: a legoptimistább piaci várakozást is felülmúlta a kiskereskedelmi forgalom növekedése. A vártnál erősebb növekedést elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem alakulása mozgatta, amely mögött vélhetően egyrészt a kormány márciusban folyósított 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványai állhatnak, másrészt pedig a korai húsvét is jelentősen befolyásolta a forgalmat. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a már megszokott erős forgalomnövekedés volt tapasztalható, amit a háztartások jövedelmi helyzetének tartós javulása magyaráz.
Az első negyedévben a vártnál jobban teljesített a kiskereskedelem, nagyjából hozta a tavalyi utolsó negyedéves jó teljesítményt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztás alakulása biztosan nem lesz gátja az újabb 4 százalék körüli GDP-növekedésnek az idei első negyedévben - állapította meg.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének az első negyedéves kiskereskedelmi adatok azt sugallták, hogy a gazdaság növekedési üteme kifejezetten erős lehetett az első negyedévben. A KSH május 15-én teszi közzé előzetes gyorsbecslését az első negyedéves GDP adatokra vonatkozóan, amely minden bizonnyal 4 százalékot meghaladó éves növekedést mutat majd. A növekedésnek meghatározó hajtóereje lehetett az erősödő lakossági fogyasztás, amit segített a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, illetve a reálbérek további emelkedése. Mindez egyébként nemcsak első negyedévre, hanem az idei év egészére igaz lehet. Az Erste szakértőinek becslése szerint így 3,7 százalékos lehet idén a magyar GDP növekedési üteme, és ezt az előrejelzést inkább felfelé mutató kockázatok övezik.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra mutatott rá, hogy a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése összhangban van a kimagasló bérnövekedéssel. Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom a GDP növekedés további gyorsulását is támogathatta.
Az idén folytatódó, jelentős, 7 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén kissé gyorsabb ütemű, 5,5-5,6 százalékos növekedés követheti.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is - folytatta a Takarékbank szakértője. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.
