Márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette csütörtökön első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kiigazított és a nyers adat különbségét a húsvéthatás magyarázza, az, hogy tavaly márciusban, idén áprilisban volt az ünnep.
Január-márciusban a forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a nyers adat 3,1 százalékos növekedést mutat.
Februárban, a nyers adat szerint 0,8, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékos volt az éves növekedés.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben a februári stagnálást követően 3,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom márciusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Marczinkó Zoltán István: Már 45 hónapja tart a növekedés
Már 45 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon - mondta Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a KSH adataira reagálva. Hozzátette: a márciusi növekedés azért is nagyon kedvező, mert magas volt a bázis.
Arra számít, hogy minőségben elmozdult a fogyasztás, a részletes adatok alapán lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók, és elsősorban a magyar temékeket választják - fejtette ki. Van még tere a kiskereskedelmi forgalom emelkedésének, amit a reálbér-növekedés is támogat, és a lakásépítések megélénkülésével együtt az ezekhez kapcsolódó vásárlások, a tartós cikkek kereskedelme is emelkedhet - mondta.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,2 százalékosra emelkedett a növekedés kiigazított üteme a februári 3,3 százalékról, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal emelkedett az értékesítés az előző havi 0,7 százalék után.
A húsvéthatást mutatja, hogy a kiigazítatlan nyers adat az élelmiszerboltok és a benzinkutak forgalmának 0,5, illetve 2,0 százalékos csökkenését mutatja tavaly márciushoz képest, míg az iparcikk boltok forgalma 9,5 százalékkal nőtt, azaz jobban a korrigált 8,2 százaléknál.
Az első negyedévben 2,4 százalékkal nőtt az élelmiszert is árusító vegyes boltok forgalma, ami teljesen egybevág a tavalyi negyedik negyedévi ütemmel. A nem élelmiszer jellegű üzletek forgalma az előző negyedéves 4,9 százalékhoz hasonló 5,0 százalékos emelkedést jelez és az üzemanyag fogyasztás 3,2 százalékos emelkedése is minimális eltérést mutat a tavaly év végi 3,3 százalékhoz képest a naptárhatatással kiigazított adatok szerint.
A nyers adatok szerint az élelmiszer eladások éves növekedési üteme a tavalyi negyedik negyedéves 3,2 százalékról, 0,9 százalékosra lassult idén január-márciusra, az iparcikkek forgalma viszont 6,2 százalékkal nőtt az év végi 4,4 százalékos emelkedés után, míg az üzemanyag fogyasztás 2,7 százalékos idei növekedése lassabb a negyedik negyedévi 3,1 százalékosnál.
Az első negyedévi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait május 23-án közli második becslése alapján a KSH.
Az elemzők szerint tovább gyorsulhat a növekedés üteme
A következő hónapokban tovább gyorsulhat a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint idén további kiskereskedelmi növekedés várható. Az idén várhatóan 8 százalék körüli reálbér-növekedés, az előző hónapokban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban tovább gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4,5-5 százalékos növekedésre számít - tette hozzá. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani - vélekedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a megugró kiskereskedelmi növekedés jelezhet egyfajta trendfordulót az elmúlt hónapok visszafogottnak mondható emelkedése után, a növekedés mértéke 11 hónapja nem volt ilyen magas. A megugró növekedést alátámasztják a dinamikusan növekvő bérek, a magas fogyasztói bizalom, ami végre megjelent a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is - tette hozzá. Kiemelte: az első negyedév kiskereskedelmi adatait tekintve a szektor gyorsuló ütemben növekedett 2016 utolsó negyedévéhez képest, ami így mindenképpen pozitív és magasabb hozzájárulást jelezhet a GDP-növekedésben. Mindez megerősíti az első negyedévben várt dinamikus GDP-növekedést. Az ING idei első negyedéves 3,3 százalékos GDP előrejelzését mindezek fényében pozitív kockázatok övezik.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a márciusi kiskereskedelmi adatok alátámasztották azt a korábbi feltételezést, hogy a februári gyenge teljesítmény átmeneti volt. Kiemelte: a következő hónapokban is folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése annak köszönhetően, hogy a reálkeresetek gyors tempóban emelkednek. A márciusi növekedést is nagyrészt a nem élelmiszerű jellegű kiskereskedelem húzta, és ez várhatóan így is marad az évben.
Az elemző szerint az első negyedévben látott kiskereskedelmi forgalombővülés nem volt kimagaslóan erős, azonban ahhoz elégséges, hogy megerősítse: idén a háztartások erősödő fogyasztása fontos eleme lesz a magyar gazdaság bővülésének. Becslésük szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, amelynek gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: a kiskereskedelmi forgalmat a nem élelmiszerek, ezen belül is a tartós fogyasztási cikkek húzták, ezek forgalma ugyanis az első negyedévben - a naptárhatással tisztított adatok szerint - 5 százalékkal nőtt. Nőnek a bérek, nő a foglalkoztatás, és így a vásárlóerő is fokozódik, ez pedig a kiskereskedelmi forgalomra kedvező hatást gyakorol - tette hozzá. Elmondta, hogy a háztartások emelkedő jövedelmének egy része nem feltétlenül a kiskereskedelemben csapódik le, hanem a szolgáltatásokban is, ez majd az első GDP-adatokból derül ki.
