A bruttó hazai termék volumene 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett, ami árnyalatnyival alacsonyabb az augusztus 12-én kiadott első becslésben jelentett 2,2, illetve 1,1 százaléknál – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH 0,9 százalékosról 1,1 százalékra javította az első negyedévi GDP kiigazítatlan növekedését az előző év azonos időszakához képest, amit a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítménnyel magyarázott a keddi jelentésében.
A második negyedévi növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság járult hozzá.
Az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar teljesítménye az első negyedévi 27,8 százalék után a második negyedévben 23,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százalékkal nőtt az előző negyedévi 3,0 százalékos ütem után. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagyobb mértékben közölte a KSH. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,8 százalékkal növekedett az előző negyedévi 3,2 százalék után. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikációs ágazatban hozzáadott 4,6 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit az év eleji 3,8 százalékos növekedés után. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2010 óta egyetlen egyszer, a tavalyi negyedik negyedévben növekedett, az idei második negyedévben 1,6 százalékos volt a visszaesés. A jelentés a pénzügyi közvetítési tevékenység szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének negatív változásával magyarázta a mostani csökkenést. 
A bruttó hazai termék (GDP) változása Magyarországon, 2003-2016. I. félév/forrás:MTI
Mezőgazdaság második negyedévi hozzáadott értéke 13,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző negyedévi felülvizsgált 7,2 százalékos növekedés után, amit korábban 3,5 százalékos csökkenésnek jelentett a hivatal.
A GDP 2,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az ipar 0,9, a mezőgazdaság 0,4 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 0,8 százalékpontos hozzájárulása volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,9 százalékponttal fékezte a GDP növekedését.
A háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás terén az átlagot meghaladóan emelkedett a háztartások vásárolt fogyasztása - derül ki a KSH jelentéséből. A magyarok külföldi fogyasztása is erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása - fűzte hozzá a hivatal.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,1, a közösségi fogyasztásé 2,8 százalékkal emelkedett az előző negyedévi stagnálás, illetve a közösségi fogyasztás 5,0 százalékos megugrása után.
A végső fogyasztás 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző negyedévi 4,2 százalék után.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal megzuhant az előző negyedévi 7,8 százalékos visszaesés után, amit döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződésével magyarázott jelentésében a KSH. Negyedéves összehasonlításban viszont az első negyedévi 8,0 százalék után a második negyedévi csökkenés csak 0,9 százalékos volt. A gépek és berendezések beruházási volumene stagnált, az építési beruházásoké jelentősen csökkent.
A bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal lassította a GDP növekedési ütemét. A végső fogyasztás 3,1 százalékponttal járult hozzá a második negyedévi 2,6 százalékos növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom összességében 2,4 százalékponttal segítette a gazdaság teljesítményét.
Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában 989 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,2, az import 6,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,0, a behozatal 6,1 százalékkal nőtt, az idegenforgalmat is magába foglaló szolgáltatások exportja 13, importja 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, jelentette a KSH.
A GDP harmadik negyedévi alakulásáról november 15-én közli első becslését a KSH.
A részletes adatok alapján az elemzői várakozásoknál akár kedvezőbb is lehet a gazdasági bővülés idén, akik azonban azt is hangsúlyozták, hogy a kormányzati prognózis teljesüléséhez szükség lenne a beruházások élénkülésére is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kifejtette: továbbra is 2,2 százalékos gazdasági növekedést várnak, bár nőtt annak az esélye, hogy a bővülés gyorsabb lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által várt 2,5-3 százalékos növekedéshez a beruházások beindítására lenne szükség.
Az ipari termelés idei mérsékeltebb teljesítménye az elemző szerint összhangban van a várakozásokkal, ahogy az is, hogy az építőipar növekedése visszafogott az uniós forrásokra alapozott megrendelések hiányában. A mezőgazdaság hatása pozitív volt a tavalyi gyengébb év után. A magyar gazdaságot - a lakosság vásárlóerejének folyamatos növekedésével párhuzamosan - továbbra is a szolgáltatások húzzák.
A felhasználási oldalon a fogyasztás dinamizálta a növekedést, eközben a kormányzat is költekezik, a közösségi fogyasztás közel három százalékkal emelkedett. A beruházások (és a készletezés) ugyanakkor a magyar gazdaság fékezőereje, ez a terület önmagában 2,8 százalékponttal fogta vissza a gazdasági növekedést. Az ipari termelés újbóli élénkülésével az exportszektor is jobban teljesített, a külkereskedelmi egyenleg 2,5 százazalékponttal járult hozzá a növekedéshez.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a beruházások. Az elemző szerint idén két százalék körüli, jövőre pedig három százalék körüli bővülés várható. Az év második felében a lakossági fogyasztás, az export és a szolgáltatások jelenthetik a húzóerőt, a jövő év első felében pedig az uniós források beáramlásának köszönhetően a beruházásoknál is élénkülés várható.
A növekedést a mezőgazdaság és az ipar mellett a szolgáltatások segítették. Az építőipar, amelynek teljesítménye ezúttal 24 százalékkal esett vissza, nem tett hozzá a növekedéshez, de a rendelésállományok növekedése - ezen belül a lakásépítésekre vonatkozó megbízások - miatt a jövőben az építőipar is jobban teljesíthet.
Kiemelte, hogy a beruházások húsz százalékkal visszaestek a második negyedévben. Az, hogy a gép- és berendezés-beruházások sem növekednek, azt mutatja, hogy a közeljövőben a potenciális GDP-növekedés nem javul. A háztartások fogyasztása stabil alapot ad a növekedésnek, ez várhatóan nem fog változni.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: idei két százalékos növekedési előrejelzésüket 2,1 százalékra emelték. Továbbra is a háztartások fogyasztása lehet a magyar GDP legfőbb motorja, a beruházások felfutására még várni kell. Hozzátette, látnak kockázatokat a Brexit okozta félelmek miatt, amelyek elsősorban közvetett csatornákon keresztül gyűrűzhetnek be a magyar gazdaságba.
A szakember szerint árnyalja a képet, hogy a második negyedévi igazítatlan növekedési ütem jelentősen meghaladja a munkanap és szezonális hatásoktól szűrt ütemet, ami arra is utal, hogy a második negyedévi gyorsulás a következő negyedévekben nem fenntartható.
A keresleti oldalon a háztartások fogyasztása volt a növekedés elsődleges motorja, míg a beruházások jelentősen zsugorodtak. Termelési oldalon a szolgáltatások lendületes bővülése mellett az ipari termelés és a mezőgazdaság segítette a növekedést, az építőipar azonban továbbra is gyengélkedett.
Magyarországnak nemzetközi összevetésben újra nem sikerült felkapaszkodnia a dobogóra, hiszen Románia 6, Szlovákia 3,7, Lengyelország 3,1, Csehország 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben. A fejlett német gazdaság is gyorsabb tempót diktált, 3,1 százalékos növekedést produkált - fejtette ki.
Az NGM értékelése szerint a magyar gazdaság növekedési pályája továbbra is biztató jeleket mutat, annak ellenére, hogy a Magyarországra érkező uniós források alacsonyabb szinten maradtak a vártnál. Az első fél évi 1,9 százalékos növekedéshez jelentősen hozzájárult, hogy április és június között szinte minden szektor jól teljesített.
A második negyedévi 2,6 százalékos bővülés az EU-ban is kimagasló, negyedéves alapon a második leggyorsabb eredmény. Magyarország GDP-je jelenleg több mint tíz százalékkal haladja meg a 2010-es év eleji szintet - közölte a szaktárca.
Az ipari termelés 3,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaságban a belvíz-, vihar- és fagykárok ellenére is jó termés ígérkezik, az ágazat termelése 13,4 százalékkal haladta meg a tavalyit. A szolgáltatási szektor komoly növekedésének egyik oka, hogy a lakosság egyre többet keres, az első fél évben 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A reálbér-emelkedés keresletélénkítő hatása a kiskereskedelmi és turisztikai ágazat majd 8 százalékos bővülésében is tetten érhető.
A fogyasztásban tizenhárom éves rekord dőlt meg, 5,1 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztási kiadása. A háttérben a kiugró bérdinamika mellett a nulla közeli inflációs környezet és a második negyedévben mért, jelentős, éves alapon mintegy 140 ezer fővel bővülő foglalkoztatás áll. A fogyasztás mellett a nettó export is élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével - írta közleményében a szaktárca.
A második negyedévben lassult a GDP-növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban
Az Eurostat harmadik, végleges számítása szerint a második negyedévben az euróövezet tizenkilenc tagállamában szezonális kiigazítással 0,3 százalékkal, az Európai Unió 28 tagállamában pedig 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévihez képest. Az első negyedévben 0,5 százalék volt a negyedéves a bővülés mindkét térségében.
A második negyedévben a legnagyobb negyedéves GDP-növekedést Románia érte el, 1,5 százalékot. A második helyen Magyarország állt egy százalékkal, a harmadikon pedig Csehország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt 0,9 százalékkal. A sereghajtó Finnország, Olaszország és Franciaország volt zéró negyedéves GDP-növekedéssel.
Éves bázison a GDP-növekedés az euróövezetben 1,6 százalékos, az Európai Unióban 1,8 százalékos volt a második negyedévben. Az első negyedévben az euróövezet 1,7 százalékos, az EU 1,9 százalékos éves bővülést ért el.
Az Európai Unión belül kimagasló a magyar gazdaság növekedése, éves összevetésben az uniós átlag feletti, negyedéves alapon pedig a második leggyorsabb volt a bővülés a második negyedévben - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára
Kiemelte: a második negyedéves adat megerősíti a tárca várakozását, hogy idén 2,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. A második fél évben az építőipar felfutása várható a kormányzati intézkedések, kiemelten a csok és a csökkentett lakásáfa hatására. Ezen kívül a mezőgazdaság továbbra is pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez, és a felgyorsuló uniós transzferek az év vége felé húzhatják a gazdasági teljesítményt. A háztartások fogyasztása pedig már az első fél évben is kiemelkedő volt - fejtette ki.
Az államtitkár hozzátette: az éves összevetésben 2,6 százalékos GDP növekedés széles alapokon nyugszik, mind a termelési, mind a szolgáltatási, illetve fogyasztási oldalon kiemelkedőek az eredmények.
A mezőgazdaság teljesítményét kiugrónak nevezte, amely a tavalyi év azonos időszakához képest 13,4 százalékkal bővült az idén. A fogyasztási oldalon a belső fogyasztás a magas bérdinamika és a rekordmagas foglalkoztatási adatok miatt nőtt jelentősen - mondta. Kitért arra, hogy a nettó export is érdemben járult hozzá a második negyedévi növekedéshez.
