Nem vehetik el tőlünk a támogatást

Csepreghy Nándor (Fotó: MH)

Badarság az osztrák kancellár, illetve a német belügyminiszter javaslata, hogy az európai uniós forrásokat megvonja vagy csökkentse Brüsszel azoknál az országoknál, amelyek nem hajlandók elfogadni a menekültkvótákat – mondta lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: Magyarország minden olyan jogilag előírt feltételt teljesített, illetve teljesít, amely alapján az előírt pénz jár nekünk. Mint mondta, a brüsszeli forrás nem ajándék, nem gesztus, tehát az ilyen kijelentéseknek nincs jogalapja. Az Európai Unió által elvárt fejlesztési rendszernek megfelelünk, ezt szerződésben rögzítettük, és utólag elképzelhetetlen, hogy Brüsszel így büntesse Magyarországot, különféle nyomásgyakorlások miatt. A helyettes államtitkár kiemelte, Magyarországnak ugyanolyan joga van a kohéziós alap forrásaihoz, mint más tagállamnak, ezt számtalan szerződésben rögzítettük is. Mindezt annak kapcsán mondta Csepreghy, hogy az osztrák kancellár a hét végén azt közölte, ha a kvóták ellenzői nem hajlandók kompromisszumokra, meg kell próbálni minősített többséggel elfogadtatni a kezdeményezést és el kell gondolkodniuk a szankciókról. Ilyen lehet a támogatáscsökkentés a Strukturális Alapok esetében, amelyek forrásaiból többnyire a kelet-közép-európai államok profitálnak. Werner Faymann ezenkívül élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért gazdasági bevándorlókról beszélt. A német belügyminiszter, Thomas de Maiziere pedig azt mondta, beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről a menekültkvóták ügyével kapcsolatban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részéről a német politikus szerint helyes felvetés, hogy beszélni kell arról is, hogy az érintett országok viszont „kevesebb strukturális támogatást” kapjanak, de hogy döntés mikor születhet, azt nem tudni.

Egyébként Csepreghy Nándor is úgy véli, most még messze van a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, tartós elosztási kvótáról. Arról nem is beszélve, hogy ez hazánk brüsszeli forrásait nem szabad, hogy befolyásolja.


Ezt a nézetet osztotta az Európai Bizottság szóvivője is, aki azt mondta, hogy ilyen intézkedésre nem lát uniós jogi eszközt. „Ez nem tartozik az opciók közé, amelyeket jelenleg vizsgálunk” – tette hozzá.

Mint megírtuk, Magyarország a 2007–2013-as uniós költségvetési periódusban a kelet-közép-európai régió harmadik legnagyobb támogatási összegében, 24,9 milliárd euróban részesült. A források felhasználására az év végéig van lehetőség. Ami a mostani költségvetést illeti, kiemelt szerepet kaptak a kis- és középvállalkozások. Ennek megfelelően létrehoznak egy 2,3 milliárd eurós programot, azzal a céllal, hogy megerősítsék az EU cégeinek versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint, hogy támogassák azok munkáltatói szerepvállalását, és nem utolsósorban segítséget nyújtsanak a kis- és középvállalkozások létrehozásában és növekedésében.

Fókuszban a keleti blokk felzárkóztatása

Az EU regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, strukturális átalakítását jelölte meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az unió elsősorban a Strukturális Alapok rendszerén keresztül segíti elő. Magyarország fejlettsége – a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország régiót leszámítva – nem éri el az uniós átlag egy főre jutó GDP-jének 75 százalékát, ezért a 2014–2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergenciarégió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ezek a régiók Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartoznak.