Nem változtatott az alapkamaton a Monetáris Tanács

Matolcsy György MNB-elnök a tavaly júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

Elemzők szerint több tényező miatt is a kamattartás mellett döntött a jegybank és nem várható, hogy az inflációt csökkentő tényezőkre következő ülésén monetáris enyhítéssel reagálna. A decemberi inflációs jelentés óta az olaj ára 20 százalékot esett, így valószínűsíthető, hogy az MNB a márciusi inflációs jelentésében a 2016-ra várt 1,7 százalékos fogyasztói árindexet lefelé módosítja - emelte ki Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint az inflációs folyamatok továbbra is nyomottak. A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint a teljes előrejelzési időhorizonton, azaz 2017 végéig változatlan maradhat a jelenlegi alapkamat - közölték.

Az MNB közleménye szerint a monetáris tanács folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a lazább monetáris kondíciók biztosítják-e az inflációs cél fenntartható elérését. Ennek keretében kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulását, különös tekintettel az Európai Központi Bank intézkedéseire.

Hozzátették, a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van a három százalékos inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Felidézték, hogy a jegybank által bevezetett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Csökkentek a hosszú állampapírpiaci hozamok az önfinanszírozási program harmadik fázisának meghirdetését követően, a csökkenés folytatódhat a bejelentett intézkedések megvalósulásával. A jegybank a kéthetes betét fokozatos kivezetésével, valamint a jegybanki kamatcsere-ügyletek aktívabb használatával is támogatja a monetáris politikai célokat.

A tanács indoklásában kifejti: 2015 decemberében az éves inflációs ráta emelkedett, míg a maginfláció nem változott. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Kiemelik, hogy az olajárak érdemben csökkentek, aminek következtében az infláció rövid távon elmaradhat a korábbi várakozásoktól. Az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyorsuló bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan növekedhet, azonban a tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét.

A harmadik negyedévben a korábbiaknál visszafogottabb ütemben folytatódott a hazai gazdaság bővülése az MNB szerint. A lassuláshoz elsősorban a mezőgazdaság visszaesése és az ipari teljesítmény dinamikájának mérséklődése járult hozzá. A kiskereskedelmi forgalom novemberben az elmúlt hónapokhoz hasonlóan stabil bővülést mutatott, a termékek széles körében nőtt az értékesítés. A foglalkoztatás enyhén emelkedett, a munkanélküliség az előző havi stagnálást követően ismét csökkent.

A feltörekvő piacok visszafogottabb növekedése és az európai uniós forrás-beáramlás lassulása mérsékli az idei növekedést. Élénkülés 2016 második felétől várható, főként a felvevőpiacok gazdasági teljesítményének erősödése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként - írja a jegybank.

A tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan a szabad kapacitások csökkenése átmenetileg megáll, így a kibocsátási rés csak az előrejelzési időszak végén záródik.

A monetáris tanács szerint mérsékli a növekedési ütem lassulását az MNB növekedéstámogató programja, valamint az új, lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések. Ezek mellett érdemben támogatja a gazdaság bővülését a háztartások emelkedő fogyasztása a következő években is.