Nem változott az alapkamat

A testület az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott. 
A tanács szerint az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A jelenlegi volatilis nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, a monetáris tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását.

A keddi kamatdöntés után az elemzők az MTI-hez eljuttatott kommentárjaikban úgy vélik, hogy a szeptember 18-i ülés izgalmasabb lehet, a friss inflációs jelentés változásokat hozhat a monetáris politikában, de az alapkamat 2020 közepéig változatlan maradhat.

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője kiemelte: most sem változtatott a monetáris kondíciókon a monetáris tanács, izgalmasabb lesz a szeptember 18-i kamatdöntő ülés, amelyet megelőz az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 13-i fontos ülése, és elkészül az MNB friss inflációs jelentése is.

Az MNB szorosan követi a külföldi döntéshozók monetáris politikáját, elsősorban az EKB-t, amely várhatóan december végén vezeti ki az eszközvásárlási programot, de a mostani kommunikáció alapján legalább 2019 nyár végéig tartja a jelenlegi kamatszintet - jelezte.

Varga Zoltán rámutatott: a forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Az MNB laza monetáris politikája a szeptemberi Fed kamatemelést követően kerülhet ismét előtérbe, illetve egy nagyobb, amerikai hozamemelkedés esetén. Összességében az euró-forint árfolyama - rövid távon - a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítunk, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá - fűzte hozzá.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a banknál nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonását kezdheti meg az MNB, majd 2020 közepétől következhet az alapkamat lassú, fokozatos emelése. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, ezzel együtt az EKB kamatemelésére 2019 második feléig nem lehet számítani.

A Takarékbank elemzője úgy vélte: az elmúlt hetekben az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok - különösen az argentin és török - látványos turbulenciáinak hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapírpiaci hozamok, érdemben emelkedtek a kockázati felárak. 

A hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés. A forint gyengülése az olajárak emelkedésével  párhuzamosan ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében - elemezte a szakértő.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a hazai bankközi kamatok jövőre folyamatosan igazodnak majd a jegybanki alapkamathoz, az alapkamat emelése először 2020-ban várható.

Nyeste Orsolya szerint az MNB a kamatdöntés után kiadott  közlemény alapján továbbra is abban bízik, hogy az importált, azaz a külföldről behozott áruk és szolgáltatások által előidézett infláció alacsony marad. Emellett a jegybank ismét jelezte, hogy a külső környezet változásai miatt az óvatos megközelítés indokolt, hozzátették azonban, a külső folyamatokat a jegybank az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, s azok tartósságára helyezi a hangsúlyt. 

Ami a nagy jegybankok monetáris politikáját illeti, az MNB számára továbbra is elsősorban az Európai Központi Bank döntései az irányadóak - mutatott rá az Erste elemzője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges - indokolta a monetáris tanács a kamat szinten tartását a keddi ülést követően kiadott közleményében. 

A testület az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott. 

A tanács szerint az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A jelenlegi volatilis nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, a monetáris tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását. 

Júliusban az infláció 3,4 százalék, a maginfláció pedig 2,5 százalék volt, elsősorban az üzemanyagárak növekedése miatt, ami megfelelt a jegybank várakozásának. A tanács úgy látja, a bérek oldaláról jelentkező inflációs hatás továbbra is mérsékelt, az eurózónában az EKB előrejelzései szerint a következő években is visszafogottak maradnak az inflációs alapfolyamatok. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken, és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt - írta a testület. 

A közlemény kitér arra is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára. Az EKB a várakozás szerint december végén leállítja eszközvásárlási programját, így a hozamgörbe hosszú oldalára kisebb közvetlen hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. 

A hazai pénzpiacokon a változékony nemzetközi pénzügyi piaci hangulat következtében emelkedett az eszközárak volatilitása. A várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik - állapította meg a testület. 

A monetáris tanács a közlemény szerint fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a 2018 harmadik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. Mindezen túl rögzítette, hogy a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a laza monetáris kondíciók fenntartását. A grémium legközelebb szeptemberben dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. 

A monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első három negyedévében rendelkezésre álló keretösszegét 900 milliárd forintban határozta meg a tanács júniusban. Ismételten leszögezték, hogy a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A jelzáloglevél-vásárlások elősegítik a fix kamatozású hitelek térnyerését is. 

A testület értékelése szerint a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, az ország külső adóssága dinamikus gazdasági növekedés mellett jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti majd a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését. 

A monetáris tanács szerint a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódik, a GDP bővülése 2018-ban a tavalyinál magasabb, 4,4 százalék lesz, majd - az előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett - 2019-től fokozatosan lassul. 

Az ülés rövidített jegyzőkönyve szeptember 5-én, 14 órakor jelenik meg.