Gazdaság
Nem született megállapodás Athénnal
Varufakisz: egyelőre nincs kompromisszum
"Mára ennyit. A (hitelező) intézmények és Görögország tovább dolgoznak. Az Eurogroup ismét összeül, de nem ma" - mondta Alexander Stubb finn pénzügyminiszter.
A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy Görögország június 30-ig kiegyenlíti 1,7 milliárd dolláros tartozását.
A csődről szóló találgatások "merő spekulációk, mert úgy gondoljuk, hogy a törlesztés június 30-ig megtörténik, amint ezt a görög hatóságok nyilvánosan ki is jelentették" - mondta csütörtökön Gerry Rice, az IMF szóvivője.
Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró támogatásban részesült két nagy nemzetközi mentőcsomag révén, részben a többi euróövezeti ország befizetéseiből feltöltött közös kasszából, részben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Görögországnak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alappal - kétszeri meghosszabbítás nyomán - még mindig fennálló szerződése június utolsó napján lejár. E szerződés alapján Athénnak elvben még kapnia kellene 7,2 milliárd eurót, ennek azonban feltétele van: a görög kormánynak hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti reformtervet kell felmutatnia konkrét számokkal és teljesítendő határidőkkel.
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint az eurózóna pénzügyminiszterei szombaton ülhetnek össze ismét Brüsszelben.
Varufakusz: Keressük a megoldást
Egyelőre nincs kompromisszum, a felek tovább keresik a megoldást - mondta Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter, hozzátéve: több kollégája egyaránt bírálta az athéni kormány és a hitelezők által előterjesztett javaslatot is. Görögországnak jövő kedden több mint másfélmilliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek, de mostanra világossá vált, hogy erre aligha van elég pénze. Ugyanazon a napon jár le az a megállapodás, amelyet februárban négy hónappal meghosszabbítottak, és amelynek keretében Athén a neki folyósítható mentőcsomag utolsó 7,2 milliárd eurós részletét még lehívhatná. Ehhez viszont a hitelezők csak akkor járulnak hozzá, ha Athén hiteles reformintézkedésekkel garantálja az államháztartás fenntartható egyensúlyát. Ez az, amiről idestova öt hónapja nem sikerül megállapodni.
Mindeközben a görög bankrendszer likviditását az EKB biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt az EKB nem képes folytatni, akkor a görög bankrendszer fizetőképességét a görög jegybanknak kellene biztosítania, amit viszont csak úgy tud megtenni, ha Görögország saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
Délelőtt járt le a határidő
Az intézményi befektetők eredetileg délelőtt 11 óráig adtak haladékot a görög kormánynak arra, hogy egy új, működőképes reformjavaslatot tegyen az asztalra. Erről egy euróövezeti forrás számolt be, aki hozzátette: ha erre nem kerül sor, a hitelezők saját javaslatukat nyújtják be az euróövezeti pénzügyminisztereknek, az úgynevezett Eurócsoportnak, amelynek az ülése a tervek szerint fél kettőkor kezdődik. Nem sokkal ezután nyílik az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója.
Az intézményi befektetőkkel 12 óra után fejezte be az egyeztetést a görög miniszterelnök. Egy név nélkül idézett forrás azt mondta, nem született megállapodás Görögországgal, így tehát az a változat lépett előre, hogy a hitelezők javaslatát vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek.
A pénzügyminiszterek legutóbb szerda este tartottak rendkívüli ülést Görögországról, de a tanácskozás alig több mint egy óra után félbeszakadt.
Megállapodás esetén sem akarnak likviditási hiteleket folyósítani Athénnak
"A most folyó tárgyaláson résztvevő mindegyik fél számára világosnak kell lennie, hogy az EKB nem bocsát áthidaló kölcsönöket Görögország rendelkezésére" - mondta Jens Weidmann egy frankfurti pénzügyi konferencián. A jegybankárok között is kirívóan kemény vonalat vivő Weidmann régóta ellenzi, hogy az EKB a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretében hitelezi a görög bankokat, és emiatt különféle fórumokon többször bírálta Mario Draghit, az EKB elnökét.
Weidmann rámutatott, az ELA-t azért hozták létre, hogy átmeneti likviditási forrásként szolgáljon biztos lábakon álló, megfelelő fedezettel bíró bankoknak, nem pedig azért, hogy tartósan egyetlen pénzforrása legyen pénzintézeteknek.
Jelenleg csak az EKB tud forrásokat biztosítani a görög kereskedelmi bankoknak, amelyekből a betétesek folyamatosan vonják ki pénzüket. Közvetve az EKB tartja felszínen a görög államot is, mert Athén a piacokon nem jut hitelhez, és egyedüli pénzforrása a görög kereskedelmi bankrendszer. Maguk a bankok viszont az EKB rendes refinanszírozási csatornáin keresztül nem tudnak pénzhez jutni, mert az EKB nem fogadhatja el fedezetként a bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket.
Értesülések szerint az EKB nyolc nap alatt ötször emelte fel a görög bankok ELA plafonját, mert a számlatulajdonosok csak a múlt héten mintegy 6 milliárd euró betétet mondtak fel.