Továbbra is jelentős az igény az olaj iránt a világpiacon, és a lehetséges iráni termeléscsökkentéssel egyidejűleg a piac szűkülésével még inkább emelkedhetnek az árak.
Irán a napi négymillió hordós olajtermelését kénytelen lesz csökkenteni (Fotó: Reuters/Rosa Panggabean)
Tavaly júniustól töretlenül emelkedik a kőolaj világpiaci ára, a nemzetközi atomalku felmondása viszont tovább lökheti az árakat – közölte lapunk érdeklődésére Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. A piaci kereslet ugyanis lényegesen meghaladja a kínálatot, és ha az iráni olajtermelés csökken, az még jobban szűkíti a piacot. Ez pedig az árak további emelését vetíti előre – tette hozzá a szakértő. Donald Trump keddi bejelentése érdemben nem változtatta meg az árakat, mivel két-három hete lehetett számítani arra, hogy az amerikai elnök bejelentést tesz, így a spekulációk megindultak, és a piac
a lehetséges hatásokat már beárazta. Trump döntése után egyébként erős mozgások voltak a világpiacon: kedden még mínusz négy százalék körüli veszteségben is jártak az árak, tegnap viszont több mint három százalékkal, újabb három és fél éves csúcsokra drágult az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajfajta. A hét elején egyébként a Brent hordónkénti ára eddigi napi maximumán 75,89 dolláron volt, a WTI pedig 2014 novembere óta először törte át a hetvendolláros küszöböt, 70,64 dolláros szintjével.
Az Egyesült Államok kilépése a megállapodásból visszavetheti az iráni nyersolaj exportját, és felszíthatja a geopolitikai feszültségeket a Közel-Keleten, a világ napi olajellátásának egyharmadát biztosító térségben. Ehhez jön még, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagországai tartják magukat a termeléscsökkentési megállapodáshoz, ami annyit takar, hogy naponta 32,5 millió hordónál nem termelnek többet. Pletser Tamás szerint ezt annyira komolyan veszik, hogy az OPEC napi termelése 31,8-31,9 millió hordó körül alakul. Ezzel szemben a világgazdasági növekedés miatt rendkívüli mértékben növekszik az olaj iránti igény. Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi szankciók újbóli bevezetése miatt Irán mennyivel csökkenti a termelését, Pletser Tamás elmondta, ezt jelenleg csak becsülni lehet.
Az előző időszakban, 2012 és 2015 között, amikor érvényben voltak a szankciók, Irán a napi termelését egymillió hordóval csökkentette, ami annyit jelentett, hogy három és félről kettő és félre esett a termelés. Jelenleg viszont négymillió hordót termel a perzsa állam. Irán azért kénytelen egyébként csökkenteni olajtermelését, mert az amerikai szankciók miatt nem tudja elszámolni eladásait a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Pletser Tamás felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy most teljesen más a helyzet, mint ami volt 2015-ben: akkor túlkínálat volt felfedezhető a világpiacon, míg most pedig pont fordítva van. Másrészt egyelőre csak az Egyesült Államok bontotta fel az atomalkut, Irán nem, az Európai Unió továbbra is elkötelezett a nehezen tető alá hozott nukleáris megállapodás fenntartása mellett, és Moszkva sem lép ki a Teheránnal kötött megállapodásból.
