Fontos cél a tőkepiac fejlesztése, ennek érdekében több változás is folyamatban van szabályozói oldalon, ami a vállalatok tőzsdére lépését, finanszírozását támogathatja az adminisztrációs terhek könnyítése révén. Amennyiben az ötven legjobb céget bevezetnék a tőzsdére, az már „érezhető” lenne – hangzott el egy tegnapi konferencián.
Nagyszabású, a hazai és a térség tőkepiacainak kilátásairól, a lehetséges tőzsdefejlesztési irányokról szervezett tegnap konferenciát a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Magyar Közgazdasági Társaság. „A tőkepiaci törvény módosításának egyik legfontosabb eleme a kis- és közepes vállalkozások (kkv) tőzsdére jutásának segítése. A jogszabály-módosítás első lépésként lehetővé teszi új kereskedelmi platformok működését, ami az adminisztrációs terhek mérséklése révén segíti tőkepiaci finanszírozási szükségletüket. Emellett több változás is folyamatban van szabályozói oldalon” – emelte ki Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Tőzsdefejlesztés és növekedés című konferencián. Hangsúlyozta: a kis- és közepes vállalkozások tőzsdére jutásának segítése hosszú távon is elősegíti a gazdaság fejlődését.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a BÉT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „előszűrésük” alapján ötven tőzsdeképes kkv-t lehetne a börzére vinni, s ez összességében öt százalékkal növelhetné a tőzsde kapitalizációját. Elárulta, hogy saját rendszerük alapján azonosították be a „top ötven” magyar kkv-t, amelyek a leginkább tőzsdeképesek lehetnek ma Magyarországon. Bevételben és mérlegfőösszegben ezek a társaságok jellemzően húsz százalék körüli növekedést mutatnak, jövedelmezőségük átlag feletti, eladósodottságuk az átlagosnál alacsonyabb. Fontos jellemzőjük, hogy az exportarány náluk kiemelkedően magas.
A horvát tőzsde elnöke, Ivana Gazic kifejtette: a térség országaiban a tőzsdék, tőkepiacok jelentősége kisebb a gazdaságokban, mint kellene. Ennek hátterében a banki finanszírozás meghatározó karaktere áll, és a privatizációs téren sem éltek a régió államai a lehetőséggel, mármint ami a kötelező tőzsdei kibocsátásra vonatkozó törekvéseket illeti. Sinisa Krneta, a szerb tőzsde vezetője arra intett, hogy az európai tőzsdék forgalma 2006 és 2015 között átlagban húsz százalékot esett, ezzel szemben Ázsiában több mint kétszáz százalékkal emelkedett a tőzsdék forgalma. Ez amiatt van, hogy alapvetően eltérőek a tőkepiacokkal kapcsolatos elképzelések, stratégiák és gyakorlati megoldások. Ludwik Sobolewski, a bukaresti tőzsde vezérigazgatója leszögezte: a térségi tőkepiacok fejlesztésére nincs sok idő, nem állnak rendelkezésre évtizedek, nem lehet már nagyot hibázni. Ugyanakkor a régiós gazdaságok is fejlődtek, modernebbek lettek.
A kerekasztal-beszélgetésen Jaksity György, a Concorde Értékpapír elnöke a pozitívumok közé sorolt minden olyan módszert, amely segíti a vállalatok tőzsdére vitelét, jóllehet, szerinte a kkv-k klasszikusan nem tőzsdeképes cégek. Hegyi Ádám, a KBC igazgatója nyomatékosította, hogy bekerülni is fontos a börzére, de a hosszú távú jelenlét alapvetően a meghatározó.
Lassan magára talál a brókercégszektor
Magához tért a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor értékpapírcégek bedőlése okozta sokkból a befektetési szolgáltatói szektor – fogalmazott tegnap a Világgazdaság. A hazai brókercégek összesített mérlegfőösszege szerint az idei első negyedéves 217 milliárd forint meghaladta a 2014-es év végi szintet. A kivezetett cégeken kívül további három is elveszítette a licencét, míg négy új szereplő érkezett a piacra. (BM)
