Tartható lesz az adósságráta csökkentése az idén is, az év elején tipikus jelenség a „megugrás” – nyilatkozta lapunknak Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, aki rámutatott: mind az EU, mind pedig az eurózóna átlagos adósságszintje lényegesen magasabb a magyarnál. Ráadásul tendenciáját tekintve is emelkedő – szemben a csökkenő magyar rátával.
– Megugrott az első negyedévben az államadósság, megközelítve a GDP 77 százalékát. Összejöhet-e így a konvergenciaprogramban rögzített 73,5 százalékos cél?
– Szokványos jelenség, hogy az év első részében megugrik az államadósság és annak a GDP-hez viszonyított aránya. Ezért, a látszat ellenére, tartható lesz az adósságráta csökkentése.
– Mégis mi áll a háttérben?
– Egyfelől ilyentájt lehet olcsóbb hiteleket begyűjteni, ami hatással van az adósságnövekményre, másrészt az adósságnövekményt a forint árfolyama is meghatározza. S miután az államadósság egy része még külföldi devizában is fennáll, ha gyengül a forint, akkor ennek forintban kifejezett értéke megnő.
– Milyen a helyezésünk az európai mezőnyben?
– A dél-európai államoknál általában jobb, sőt az eurózóna magjánál is, míg a kelet-közép-európaiaknál általában rosszabb a helyzetünk – mármint az államadósságunk GDP-hez viszonyított aránya. Ugyanakkor az uniós átlagoknál egyértelműen jobban állunk, például Ausztriában már kilencvenszázalékos a mutató. Mind az EU, mind pedig az eurózóna átlagos adósságrátája lényegesen magasabb a magyarnál. Ráadásul tendenciáját tekintve is emelkedő – szemben a csökkenő a magyar szinttel.
– Tavaly sokak szerint „trükkökkel” jött össze a csökkenő ráta, az idén is bevetnek hasonló technikát?
– Az Államadósság-kezelő Központ számára nemcsak az év közbeni finanszírozás biztonsága fontos cél, hanem az év végi csökkenő adósságpálya is. A költségvetés hiánya mellett számos egyéb tényező is befolyásolja az adósság alakulását. Például a kormányzat deviza-, illetve forintszámlájának változása, valamint az árfolyammozgások is vagy éppen a brüsszeli pénzek beérkezése. Visszakérdeznék: trükközik az Európai Unió is?
– Hogyhogy?
– Az adósságpályát 2015-ben veszélyeztette, hogy Brüsszelből nem érkezett meg 560 milliárdnyi forrás, amely jár Magyarországnak. Márpedig ez az összeg önmagában mintegy két százalékkal növelte a büdzsé finanszírozási igényét és így az adósságszintjét, amit az ÁKK-nak a rendelkezésre álló eszközeivel kellett kompenzálnia. A lejáró kötvények mellett ezért történtek meg előtörlesztések, illetve a jegybanknál lévő magyar deviza- és forintkötvények visszavásárlása is.
– Egyébként most „kinél” van a magyar adósság?
– Az államadósság többsége immár belföldi tulajdonban van, s ha tartható a tendencia, akkor 2017 végére vagy 2018 elejére 25 százalékos hányada maradhat csak külföldi befektetők kezében. Ha ez megvalósul, az történelmi jelentőségű adat és teljesítmény lesz.
– Nem teljesen mindegy, hogy belföldiek vagy külföldiek finanszírozzák az adósságunkat?
– Nézze, tavaly előtt, hosszú évekig az államadósság többsége külföldi tulajdonban volt, a legmagasabb értéke ennek 65-66 százalék volt! Utóbbi kockázatot is jelent, mivel a gazdaság szempontjából nem feltétlenül az a legoptimálisabb, ha a magyar kamatszint emiatt a nemzetközi piaci befektetői környezethez igazodik. Ráadásul a belső adósság túlsúlya miatt kevésbé leszünk kitéve egy esetleges újabb világgazdasági válságnak.
– Áprilisban visszafizettük a válság idején lehívott EU–IMF-gigahitelt. Utólag milyen konstrukciónak minősült ez?
– Sok szakértő szerint megérte, mivel alacsony volt a nemzetközi hitelcsomag kamata. Nos, ezzel én abszolút nem értek egyet, mivel most alacsonyabb kamattal tudunk hitelhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, mint akkor. Az IMF-kölcsönnel rendelkező országokra a világ úgy tekinthet, mint amelyeknek külső segítségre van szükségük, és nem képesek az állam pénzügyeit piaci alapon finanszírozni. A fejlett országok közül Magyarország volt az első, amely az IMF-hez és az EU-hoz fordult kölcsönért a krízis idején, ami mindent elárul az akkori gazdaságpolitikáról.
– Kimutatásaik szerint mint a cukrot, úgy veszi a lakosság az állampapírt. Tervezik-e változtatni éves tervüket?
– Erről szó sincs, de kétségtelenül jó hír, hogy felkapottak az állampapírok a lakosság körében. Több mint 4200 milliárd forint a háztartási forintállampapírok állománya, csak áprilisban 183 milliárddal nőtt. Mi az óvatosság elvét követjük, a mostani többletforrás pedig biztonsági tartalékot jelent, például egy esetleges keresletcsökkenést ebből lehet majd pótolni.
– Miért volt szükség kínai kötvénykibocsátásra?
– Ennek a tranzakciónak nem az volt a lényege, hogy sok pénzt begyűjtsünk, hanem az, hogy Magyarországot megismerjék az ázsiai befektetők, s a jelenlét néhány év alatti felépítése a fontos. Továbbá az, hogy a hagyományos euró- és dolláralapú forrásbevonás mellett egy harmadik választási lehetőség is rendelkezésre álljon.
– A héten „ítéletet” mondhat a Fitch az adósságbesorolásunkról. Optimista?
– Személy szerint nem. Későbbre várom, hogy a hitelminősítők, akár a Fitch is, visszahelyezzenek bennünket a befektetésre ajánlott kategóriába. Ugyanakkor jelenleg nincs dráma, hiszen a nemzetközi piac már rég beárazta Magyarországot.
